A japán kormány kedden úgy döntött, hogy a helybeliek és a szomszédos országok aggodalmai ellenére a sérült fukusimai atomerőműben felgyülemlett radioaktív vizet kezelés után a tengerbe engedik.
Szuga Josihide miniszterelnök kormánya azt követően hozta meg határozatát, hogy eltelt egy évtized az ország legsúlyosabb, a Fukusima-I atomerőműben bekövetkezett atomkatasztrófája óta.
A létesítményt üzemeltető Tokyo Electric Power Co. (TEPCO) várhatóan két év múlva kezdi meg a víz tengerbe engedését.
A vállalat hatalmas tartályok százaiban több mint 1,2 millió tonna vizet tárol a helyszínen, akkora mennyiséget, amellyel mintegy ötszáz olimpiai úszómendencét lehetne megtölteni. Az üzemeltető szerint jövő őszre elfogy a tárolásához szükséges kapacitás, bár a helyi tisztviselők és egyes szakértők másként vélekednek.
Azóta az üzemeltető a három reaktorba vizet áramoltatva hűti a megolvadt fűtőelemeket. A telephelyen a sugárszennyezett vizet fejlett folyadékfeldolgozó rendszerrel kezelik, de a tríciumot – a hidrogén egyik radioaktív izotópját – nehéz kivonni a vízből.
A tervek szerint a tríciumos vizet addig hígítják, amig a radioaktivitása 1500 becquerel alá esik,
ami a japán biztonsági előírások által megengedett koncentráció negyvened része, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ivóvízre vonatkozó irányelvének hetede.
A kormány és az üzemeltető szerint a trícium alacsony koncentrációban nem káros az emberi egészségre.
A tríciumot azért tartják viszonylag ártalmatlannak, mert sugárzási energiája túl alacsony ahhoz, hogy a radioaktív részecskén átjussanak a bőrön. Más atomerőműveknél is bevett gyakorlat, hogy az óceánba engedik az izotópot kis koncentrációban tartalmazó hűtővizet.
A tokiói székhelyű, atomenergiával foglalkozó Polgári Bizottság ugyanakkor úgy vélekedett, hogy a kormánynak határozottan el kell kerülnie a trícium kibocsátását, mivel a tengerbe engedendő vízben lévő trícium továbbra is radioaktív.
A kormány döntése heves bírálatokat és erős ellenállást váltott ki belföldön és külföldön egyaránt.
Hirosi Kisi, a japán halászati szövetkezetek vezetője szerint a kibocsátás teljesen elfogadhatatlan.
Hangoztatta, hogy az ügyben tiltakoztak a kormánynál. Hirosi még a múlt héten, a kormánydöntés megszületése előtt tárgyalt a miniszterelnökkel, és elmondta neki, hogy szervezet teljes mértékben ellenzi a lépést.
Civil csoportok és egyes szakértők bírálták a japán kormányt a terv magyarázatának és a konszenzusépítő erőfeszítések hiányáért.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet helyi részlege közölte, hogy a csoport határozottan elítéli a kormány döntését, mivel az „teljesen figyelmen kívül hagyja a fukusimai emberek jogait és érdekeit, valamint Japán tágabb környezetét és az ázsiai-csendes-óceáni régiót”.
A kínai külügyminisztérium a hivatalos weboldalán kedden közzétett közleményben súlyos aggodalmát fejezte ki,
és hangsúlyozta: Japánnak nem lenne szabad önkényesen az óceánba engednie a sugárszennyezett vizet, amíg erről nem jutott megállapodásra az érintett országokkal és a nemzetközi közösséggel, valamint nem merítette ki minden más, biztonságos megoldás lehetőségét. Peking az általa egyoldalúnak tartott döntés megvalósítása esetére ellenlépéseket helyezett kilátásba.
A dél-koreai külügyminisztérium kedden bekérette Japán szöuli nagykövetét,
hogy tiltakozzon a fukusimai erőműben tárolt víz tengerbe engedése miatt.
A fukusimai katasztrófát követően többen – köztük Kína, Tajvan és Dél-Korea – még mindig korlátozzák a japán mezőgazdasági és halászati termékek behozatalát.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel egy időben támogatta az alacsony koncentrációju tríciumos víz tengerbe engedésének tervét. A szervezett főigazgatója, Rafael Grossi szerint a terv tudományosan megalapozott, és összhangban van a nukleáris iparban világszerte bevett gyakorlattal.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma a tokiói bejelentést követően úgy vélekedett, hogy Japán „mérlegelte a lehetőségeket és a hatásokat”,
továbbá megtartotta az átláthatóságot döntésével kapcsolatban.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
