A tavaszi nagytakarítás jegyében számos településen hirdettek szemétszedést, többnyire önkéntesek bevonásával. Nem mindegy azonban, hogyan gyűjtjük össze a szemetet és az végül hova kerül. Szegi Aranka, a KompAkt Slovakia Polgári Társulás környezetvédelmi szervezet vezetője ad tanácsokat ezzel kapcsolatban.
szemetelés Szlovákiában népbetegség. Bárhol járunk, mindenfelé illegális szemétlerakatokat, szétszórt szemetet találunk a környezetünkben, ami tavasszal, az ébredező természetben talán még feltűnőbbé válik.
Tudatosan gyűjtsük
Szegi Aranka, a KompAkt Slovakia Polgári Társulás környezetvédelmi nonprofit szervezet vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy ha már nekifogunk összeszedni a mások által eldobált hulladékot, akkor próbáljuk meg minél körültekintőbben csinálni. „Természetesen az jó dolog, ha valahol megtisztítunk egy területet, de ha az összegyűjtött hulladék minden típusa egy helyre kerül, akkor csak a hulladéklerakón tárolt szemét mennyiségét növeljük, amely jobb esetben a szemétégetőben köt ki, rosszabb esetben olyan hulladékgyűjtőben, amelyet később rekultiválnak, vagyis megmarad az utókornak. Ezért lenne fontos, hogy minél több szemet szelektáljunk és lehetőleg újrahasznosítsunk. Mielőtt ez megtörténik, a feldolgozó üzemekben a feldolgozásra váró hulladékot megtisztítják a szennyeződésektől, tehát nem feltétlenül fontos az ételek tárolására használt, így a természetben összegyűjtött dobozokat, flakonokat elmosni, csak az a lényeg, hogy például egy joghurtos tégelyt ne a joghurttal együtt dobjuk a konténerbe, hanem előtte ürítsük ki. Ha kimegyünk a természetbe szemetet gyűjteni, mindenképpen külön-külön gyűjtsük a különböző típusú szemetet. A legtöbb szétdobált szemét a természetben a műanyag flakon és az alumínium italosdoboz. Lehetőleg olyan kesztyűben dolgozzunk, amit ki lehet mosni, és többször lehet használni. Általában, ha szervezett hulladékgyűjtésről van szó, akkor a szervezők zsákokat osztanak ki a szemétgyűjtőknek. Ideális lenne, ha a megtelt zsákokat konténerbe lehetne üríteni, nem zsákostul dobnánk a szemetet a gyűjtőhelyre, hiszen gondoljunk csak bele, mennyi zsák kell ahhoz, hogy többtonnányi szemetet összegyűjtsünk, így csak a zsákokkal mekkora mennyiségű műanyag szemetet termelünk, amelyet ugyancsak fel kell majd dolgozni, miközben ha újra és újra kiürítenénk a zsákokat, akkor nagyon sokszor használhatnánk egymás után. A szervezők dolga lenne bevonni az önkormányzatokat ilyenkor a gyűjtésbe, hogy megoldható legyen a szemét szelektálása. Ha pedig az önkormányzat szervezi a gyűjtést, akkor még egyszerűbb a helyzet” – magyarázta Szegi Aranka.
Ügyeljünk a környezetre
Elmondta, ha a családjával sétálni indul a városba, vagy bárhová a természetbe, mindig visz magával zacskót, műanyag szatyrot, hiszen sajnos lehetetlen elkerülni, hogy ne kerüljenek hozzánk az ilyen zacskók, táskák, de ha már vannak, akkor arra is használhatjuk őket, hogy szemetet gyűjtsünk bennük. „Már a gyerekeim is megszokták, hogy ha valahová elindulunk, addig nem megyünk haza, amíg meg nem töltöttük a magunkkal vitt zacskókat. A legnagyobb meny-
nyiségű szemetet a csomagolóanyagok teszik ki, leginkább az élelmiszer csomagolására használt anyagok. Az a legjobb szemét, amelyik nincs, vagyis arra kellene törekednünk, hogy ne termeljünk szemetet. Ezt kicsi lépésekkel, magunkkal kell elkezdeni például azzal, hogy nem vásárolunk üdítőt, hanem kulacsban vagy üvegben viszünk magunkkal vizet, ha valahová megyünk. Egy kis odafigyeléssel csökkenthetjük például az édességek, nassolnivalók vásárlását is azzal, hogy magunk készítünk ilyesmiket otthon. Ami a legfontosabb, hogy ha valahova elmegyünk és magunkkal viszünk bármilyen ételt, italt, akkor a kiürült csomagolóanyagokat szedjük össze magunk után és vigyük haza, vagy a legközelebbi kukába. A koronavírus-járvány miatt most ugyan nem szabad, de vannak olyan boltok, ahol egyébként megengedik, hogy saját dobozainkba kérjük az élelmiszert, például a felvágottat, a sajtot, vagy más kimért árut. Rengeteg zacskót spórolhatunk meg, ha textilzsákokat, -táskákat viszünk magunkkal, ha bevásárolni indulunk. Mindig abból kell kiindulni, ha a természetben kallódó szemét mennyiségét akarjuk csökkenteni, hogy mit látunk ott. Azon kell elgondolkodnunk, mit tehetünk azért, hogy minél kevesebb hulladék kerüljön oda. A szájmaszkok szintén veszélyt jelentenek. A madarak védelmében egy apróságot tegyünk meg, vágjuk vagy tépjük el a szájmaszkok szárát, mielőtt a kukába dobjuk, hogy elkerüljük, hogy a madarak lába beleakadjon” – hangsúlyozta Szegi Aranka.
Veszélyes csikkek
Kiemelte, hatalmas szennyezést okoznak az eldobált cigarettacsikkek. A méretük miatt valószínűleg sokan nem is tudatosítják, mekkora mennyiségben találhatók mindenfelé. „Egyetlen cigarettacsikk 500-1000 liter vizet tud beszennyezni. Elég, ha a talajra kerül, a szennyeződés beszivárog a talajvízbe és felbecsülhetetlen károkat okozhat. Ez ellen úgy tehetünk, hogy zsebhamutartót, csikktartót használunk. Az interneten néhány kattintással találhatunk ilyen kis zsebben hordható, általában fémből készült eszközöket” – tudtuk meg Szegi Arankától, aki megosztotta velünk a szervezet egy sikerélményét, amikor a Gombaszögi Nyári Táborban műanyag csikkgyűjtőket osztottak a résztvevőknek. „Ezek a csikkgyűjtők tulajdonképpen félkész PET-palackok. A palack szája már kész, rá lehet csavarni a kupakot, de a teste kémcső alakú. A palackok készítése során ezt fújják fel különböző méretűre és alakúra. Ebben a félkész állapotban 10–15 cigarettacsikk tárolására alkalmas, ha megtelt, ki lehet üríteni és számtalanszor lehet ismét használni. A tetejében el lehet nyomni az égő csikket, bele lehet tenni, le lehet zárni, majd zsebre lehet tenni. Így a környezettudatos dohányzóknak nem kell a cigarettacsikket a legközelebbi kukáig elvinniük. Gombaszögön három hétig szokták takarítani a fesztiválhelyszínt a szervezők, de a kiosztott csikktartóknak köszönhetően három nap alatt kizöldült a fű a tábor helyén” – zárta Szegi Aranka.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
