A szexizmus negatív hatásairól Zora Bútorovát, az IVO társadalomkutató intézet elemzőjét kérdeztük.
Hogy értékeli Igor Matovič (OĽaNO) kommunikációját és annak hatását a nők helyzetére a társadalomban?
A volt kormányfő kommunikációs stílusa megosztotta a társadalmat. Az ellenkező nézeteket valló személyekben hajlamos volt ellenséget látni, nemegyszer rágalmazta, sértegette őket. Az általa használt, érzelmekkel teli nyelv nem volt kormányfőhöz méltó. A nőkkel kapcsolatos megnyilvánulásai során rendszeresen hivatkozott a hagyományos nemi sztereotípiákra, mint elfogadható társadalmi normára. Említeném például a tavaly novemberi megjegyzését, melyet az országos tesztelés első körét követően, Zuzana Čaputová államfővel való találkozása után tett. Magát, mint férfit, a bátorság oszlopaként jellemezte, Čaputovát, mint tipikus nőt, pedig túl óvatosként könyvelte el. Pontosan az ismert koncepció szellemében, mely szerint a férfiak a Marsról, a nők pedig a Vénuszról származnak. Emellett hozzátette, hogy ezt nem kell szexizmusnak tekinteni, mert így van ez minden családban. Egyszerűen behozta a politikai szférába a családról alkotott patriarchális elképzelését.
Miért jelent problémát, ha a miniszterelnök olyan bejegyzést oszt meg, amely a nyilvánosság szerint is szexista?
Az ódivatú és nőket hátrányosan érintő ártalmas nemi sztereotípiák támogatása és jóváhagyása a probléma. Ezzel azt üzeni: a nők, a háziasszonyok helye a magánszférában van, elsődleges céljuk a férfi kiszolgálása és karrierjének támogatása. Ahelyett, hogy rámutatna az igazságosabb, kiegyensúlyozottabb munkamegosztás szükségére a családban, a nők pótolhatatlan szerepére a közügyekben és azokra a meglévő társadalmi akadályokra, amelyek nehezítik a nők teljes értékű érvényesülését a társadalomban.
Miért nincs rendjén a rejtett szexizmus, és miért toleráljuk társadalmi szinten?
Ennek az az oka, hogy a nevelés során – családon belül, de gyakran az iskolában is – a lányokba és a fiúkba sulykolt nemi sztereotípiáknak hatalmas ellenálló képessége van. Ezek az előítéletek megmaradnak annak ellenére, hogy a nők műveltségi szintje Szlovákiában meghaladja a férfiakét, a nők foglalkoztatottsági aránya magas, és a nők jelenleg jelentős számban részt vesznek a járványellenes harc frontvonalában is. A politikusok számára nyilvánvalónak kellene lennie, hogy a nőket másodlagos pozícióra ítélő, beskatulyázó nyelv használata elfogadhatatlan. Igor Matovič és Milan Krajniak kijelentései azonban épp az ellenkezőjéről árulkodnak. Utóvégre, sokat elárul, hogy Krajniak elutasítja a nemi egyenlőség fogalmát is.
A nők részvétele a politikában már hosszú ideje alacsony. Hogy függ össze ez a politikai kultúrával?
A nők alacsony részvétele a politikában elsősorban az úgynevezett üvegplafon jelenlétéről árulkodik – akadályok egész sora fékezi a nőket, hogy nagyobb arányban részt vegyenek a politikai hatalom gyakorlásában, főként a magasabb szinteken. Ezek a gátak jelen vannak magában a politikában (a jelöltlisták összeállítása a pártok vezetésében domináló férfiak kezében van), de ezen túl a bölcsődék, óvodák és egyéb intézmények gyengén kialakított hálózatában is, melyek részben tehermentesíthetnék a nőket a gyermekekről vagy az ápolásra szoruló családtagról való gondoskodás terén. Ide tartozik az igazságtalanul felosztott munkavégzés is a partneri kapcsolatokban. A nők politikai részvétele alapján sajnos Szlovákia Magyarországgal, Csehországgal és Görögországgal karöltve az Európai Unión belül a legrosszabb helyezést éri el. Vezetőinknek a szexista célzások helyett az akadályokra kellene rámutatniuk, és mindent megtenniük ezek kiküszöbölése érdekéb
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
