Magyarország a kárpátaljai probléma felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-csúcson, értesült lapunk diplomáciai forrásból. Kijev egyre inkább a világpolitika szorításában vergődik: közeledne a NATO-hoz, miközben Kelet-Ukrajnában mind kiélezettebb a katonai helyzet.
A Biden-kormány szívesen faragna Moszkva-ellenes vazallust Ukrajnából, de azt Washingtonban és Berlinben is éreztették: a NATO-tagságnak még nincs itt az ideje – írja a Magyar Nemzet.
– A puffer az puffer – mondta egy diplomáciai forrásunk a Nyugat és Oroszország közé szorult Ukrajnáról annak apropóján, hogy Volodimir Zelenszkij államfő egy hét leforgása alatt Joe Biden amerikai elnökkel és Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral is beszélt telefonon, miközben mélyponton van az amerikai–orosz és az ukrán–orosz viszony, a Donyec-medencében pedig kiéleződött a katonai feszültség.
Mindkét politikus biztosította Zelenszkijt, hogy kiáll Oroszországgal szemben Ukrajna szuverenitásáért és területi sérthetetlenségéért. Dmitrij Kozak, a Kreml egy illetékese ugyanakkor tegnap úgy fogalmazott:
Ukrajna végének kezdete lesz, ha hadműveleteket kezd a Donyec-medencében.
A világpolitikai erőtér változásaival a magyar külügynek is számolnia kell, amikor a kárpátaljai magyarok védelmére kel Kijevvel szemben.
Diplomáciai forrásból úgy tudjuk, hogy Magyarország a Kárpátaljával kapcsolatos sérelmek éles formában való felvetésére készül a júniusra tervezett NATO-csúcson – igaz, annak megtartása a koronavírus-járvány alakulásától függ. Mindenesetre Biden első európai útja lehet elnökként. – Nem tartunk még itt az előkészületekkel, de biztos vagyok benne, hogy a csúcson valamilyen formában felvetnénk a kárpátaljai problémát – mondta lapunknak egy vezető magyar diplomata. A budapesti diplomácia régóta sérelmezi, hogy magyarországi politikusokat tiltanak ki Ukrajnából, vegzálják a kárpátaljai magyar vezetőket, folyamatosan megfélemlítik a magyar közösségeket és megnyirbálják a kisebbségi, így az anyanyelvi oktatáshoz fűződő jogaikat. – Már két NATO-zárónyilatkozatban is benne van az iskolaügy – emlékeztetett kérdésünkre a magyar–ukrán kapcsolatok egy jó ismerője.
Az ezen a területen jártasak úgy látják: miközben tavaly nyáron esély nyílt Orbán Viktor kormányfő és Zelenszkij első találkozójára, a helyzet azóta romlott, a csúcstalálkozó pedig lekerült a napirendről,
így – példátlan módon – már csaknem két éve nem sikerül megszervezni azt.
A politikai szintű NATO–ukrán tanácsüléseket blokkoló magyar diplomácia úgy látja, Zelenszkij nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, és Kárpátaljához semmivel sem jobb a hozzáállása elődjéhez, Petro Porosenkóhoz képest.
De a fellépés mikéntje aprómunkát ad a magyaroknak az atlanti szövetségben. Moszkvával szembeni mozgásterének növelésére Zelenszkij a napokban sürgette a NATO-t, vegye fel országát az atlanti szövetségesek soraiba, ám Washingtonban és Berlinben is éreztették: támogatják a törekvést, de ennek nem jött még el az ideje.
Szijjártó Péter magyar külügyminiszter nemrég azt mondta: a kárpátaljai magyarok nem tehetnek arról, hogy milyen folyamatok zajlanak Ukrajna keleti részén. – Magyarország azt várja a szövetségesektől, hogy tegyék világossá Ukrajna számára: a NATO-val való szorosabb együttműködés előfeltétele a vállalt kötelezettségek teljesítése, amelyek között a kisebbségi jogok védelme is szerepel – tette hozzá.
A Biden-kormány lépéseiből mindenesetre úgy tűnik, Washingtonban megkerülhetetlen partnerként tekintenek Ukrajnára Moszkvával szemben, noha maga Joe Biden aligha a kelet-európai ország nevét akarja a leggyakrabban hallani. A tavalyi amerikai elnökválasztási kampányban a Bidennel szemben felmerülő egyik legsúlyosabb vád a fia, Hunter Biden ukrajnai érdekeltségeivel volt kapcsolatos,
mert az apja alelnöki éveire (2009–2017) vezethető vissza.
Hunter Biden – akivel szemben jelenleg is vizsgálat folyik Washingtonban – a héten egy interjúban elismerte, „aranyként” fénylett a neve a Buriszma ukrán energiavállalatnál, amikor 2014-ben annak igazgatótanácsába ejtőernyőzött.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
