A somorjai madárodú programot a Dunavit természetvédelmi polgári társulás dolgozta ki. Valószínűleg Somorja az első város az országban, amelynek elkészült egy ehhez hasonló cselekvési terve. Feladata meghatározni a célfajokat, az odúkihelyezések helyszíneit, a madárodúk típusait, mennyiségét és költségeit.
A koncepció összesen 13 madárfaj-család (27 madárfaj) fészkelési lehetőségeit kívánja segíteni. A program olyan jelenlévő fajok megerősödését támogatja, mint a búbos banka, a nyaktekercs, a vörös vércse, a füles bagoly vagy a kis énekesmadarak, mint például a cinegék vagy a barázdabillegetők. Hosszútávon pedig azt szeretnék vele elérni, hogy az eltűnt, ritka madárfajok is újra otthonra találjanak a város kataszterében – mondják a természetvédők, a kék vércse, a szalakóta, vagy a gyöngybagoly .
Az ornitológus szakemberek, akiket megszólítottunk, hogy véleményezzék a programot, nagyon pozitívan értékelték és üdvözölték a kezdeményezést.
– állítják a természetvédők a portálunkhoz eljuttatott írásukban.
A programot a SUPER ZOO vállalat támogatta anyagilag, amely most 21 odú elkészítésének és kihelyezésének költségeihez járult hozzá. A programot szeretnék a város illetékes szervei elé is beterjeszteni, abban bízva, hogy támogatni fogják megvalósítását, hiszen az eltűnt fajok újramegjelenése a környék természeti értékeit növeli. Somorján és környékén a bősi erőmű építése miatt több mint 1300 hektár erdős terület pusztult el, erdeinek több mint 90%-a. Ennek következtében számtalan madár, amely az öreg ártéri erdők odvaiban fészkelt, veszítette el költési lehetőségeit.
Az óriási víztározó kialakítása ugyan kedvezően hatott bizonyos madárfajok jelenlétére, de összességében a madárvilág változatossága ráfizetett a mérhetetlen erdőpusztításra.
A tározó töltésének oldalában található és rendszeresen karbantartott füves terület, valamint az itt található fiatal erdei sáv jelentős potenciált kínál az olyan eltűnt, ritka fajok megtelepedésére, mint a kék vércse vagy a szalakóta. A fiatal erdei sáv azonban jelenleg nem kínál számukra fészkelési lehetőséget, mivel odvak és megfelelő fák hiányában erre nem alkalmas. Magyarországon az elmúlt években komoly sikereket értek el a szalakóták populációjának stabilizálásában mesterséges odúk kihelyezésével. Kelet-Szlovákia déli részein is zajlanak hasonló kísérletek, a megfigyelések azt mutatják, hogy a fészkelő szalakóták nagy része mesterséges odúkban költ. Ez inspirálja az önkénteseket is, akik hisznek benne, hogy egyszer egy szélesebb régiót lefedő program keretein belül a Pozsony alatt elterülő Duna menti síkságra is visszatérnek ezek a csodálatos madarak.
Bizonyos fajok eltűnésében vagy egyedszámuk csökkenésében az erdős területek csökkenése helyett más tényezők játszottak kulcsszerepet: például a megváltozott falusi környezet, a háziállatok tartásának eltűnése. A somorjai földműves szövetkezet alá tartozó telepeken régebben több mint 5000 állatot tartottak, de az állattartás felszámolása miatt több madárfaj élőhelye megváltozott. A házi és mezei verebek, vagy egyes ragadozók, mint a kuvik, vagy a gyöngybagoly is megsínylették ezt a változást. Táplálékforrásban ugyan nem, de a fészkelési lehetőségeik javításában számukra is segítség a Dunavit által kidolgozott madárodú program.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
