A koronavírus-járvány ma még felmérhetetlen egészségügyi, gazdasági és szociális válságot idézett elő világszerte. A több millió áldozat, a végsőkig leterhelt egészségügyi ellátórendszer és elcsigázott alkalmazottai csak az érem egyik oldala. A másikon ott van az a hatalmas embertömeg, amelyik megszenvedte, hogy nem jutott hely, idő és energia arra, hogy megműtsék, onkológiai vagy krónikus betegségeit megfelelő módon kezeljék. Közülük sokan emiatt az életükkel fizetnek, illetve élettartamuk csökken, vagy pedig jelentősen romlik életminőségük. A covid közvetett áldozatainak száma sokszorosa lesz a járványénak.
A más, súlyos betegségben szenvedők a járvány kitörése óta mellékvágányra kerültek. A nagy kérdés, „ki fizeti meg értük a számlát.”
A legsérülékenyebbnek számító idős, daganatos és krónikus betegek a pandémia miatt nem mindig, és sokszor késve kapták meg az adekvát ellátást.
Becslések szerint csak a járvány első 12 hetében világszerte több mint 28 millió tervezett műtétet halasztottak el.
A Science Direct weboldalon közzétett adatok szerint ez nagyban érintette az onkológiai betegeket, 37 százalékuk műtétje csúszott.
Egy hasonló spanyol tanulmány szerint, ha a sebészek munkateljesítményét 20 százalékkal megemelnék, akkor is 11 hónapba telne, míg be lehetne hozni az összes lemaradást, el lehetne végezni a halasztott műtéteket.
Jelentősen korlátozódott, csökkent az ambuláns ellátás is. Európában 87 százalékkal, ami 2 millió beteg egészségére volt komoly kihatással.
Az USA-ban tavaly április óta 69 százalékkal csökkent a nem covidos betegek gyógyítása.
Nagy-Britanniában 2020 januárja és augusztusa között az előző év hasonló időszakához képest a háziorvosok által javasolt rákszűrések száma 60 százalékkal esett vissza.
Franciaországban a szülész asszisztensek 91 százaléka változtatta meg radikálisan gyakorlatát. Többségük beszüntette szinte az egész tevékenységét. Konkrétan: 84 százalékuk felfüggesztette a szülés utáni medencefenék-rehabilitációt, 78 százalékuk a szüléselőkészítést és 64 százalékuk a várandósság alatti konzultációt is leállította.
Az akadozó egészségügyi ellátás ellenére a páciensek többsége megérti ennek okát, vagyis, hogy világjárvány van, és nem elégedetlenebbek az egészségügyi ellátással, mint annak előtte. Legalábbis ezt írták a kutatás szerzői a spanyol valóság margójára.
Néhány orvos, főleg a sürgősségin dolgozók állítják, hogy az egészségügyi ellátással gyakran visszaéltek. A koronavírus-fertőzéstől való félelem azonban sokakat visszatartott attól, hogy felkeressék a kórházakat.
Ugyanez vonatkozik a fekvőbetegeket látogatókra is.
Az utóbbi bő egy évben az orvos és beteg között előtérbe kerültek a telefonos konzultációk. Erre egyik fél sem volt felkészülve, és a nem megfelelő diagnosztika, vagy a túlkezelés következményeit nehéz lesz értékelni.
Az orvostanhallgatók is a rövidebbet húzták, akik ugyan szereztek ilyen-olyan gyakorlati tapasztalatot, de sajnos a szükséges felkészülés lerövidülése és a tanítási módszerek megváltozása árán.
Ezt az összes területet valahogy „kártalanítani” kell. Nagy kérdés, hogy lesz-e hozzá elég forrás, anyagi és emberi egyaránt. Egy dolog azonban biztos, már tegnap késő volt.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
