Számos olyan döntés adódhat az életünk során, amelyet rövidebb-hosszabb idő után megbánunk, vagy idősebb fejjel már máshogy mérlegelnénk. Akad azonban egy olyan terület, aminek elhanyagolását csaknem minden nyugdíjaskorú sajnálja – ez az egészségmegőrzés.
Az ausztrál Women’s Health magazin elevenítette fel azt a korábbi kutatást, melynek során nyugdíjaskorú férfiakat és nőket faggattak arról, mit bántak meg leginkább az életükben. Ebből kiderült, hogy a családi és baráti kapcsolatok ápolása és a továbbtanulás mellett az idősek többsége az egészségmegőrzésre is jóval nagyobb figyelmet fordítana, ha újra fiatal lehetne. Az alábbi bakikat épp ezért fiataloknak és idősebbeknek egyaránt érdemes elkerülni, hiszen sosincs késő előtérbe helyezni magunkat és az egészségünket! – írja a Házpatika.com.
Általánosságban az a jellemző, hogy minél idősebb valaki, annál kevesebbet mozog, pedig ennek nem kellene feltétlenül így lennie. Sőt! A 65-74 év közötti korosztályban átlagosan 4-ből csak 1 ember mozog rendszeresen, a többiek úgy gondolják, túl idősek, illetve túl gyengék a sportoláshoz. Holott a testmozgás minden életkorban számos előnnyel bír, a többi között szinten tartja az állóképességet, fejleszti az egyensúlyérzéket, jókedvre derít, és segít fenntartani a csonttömegünket. Már egy rövid, félórás séta is több, mint ha egész nap a fotelben ücsörögnénk, de a legjobb, ha már fiatalon rendszeresítjük a sportot az életünkben, és az évek elteltével is mindig szánunk időt a fizikai aktivitásra.
Az idősebb korosztály egyöntetűen állítja, hogy túl sok időt töltünk olyan dolgokon való aggódással, amelyek valójában cseppet sem számítanak (például, hogy mit gondolnak mások) vagy egyszerűen nincs rájuk hatásunk. A túlzott stressznek azonban nagy ára van, mert hosszú távon számos panaszt okozhat. A mentális problémák (szorongás, depresszió kialakulása) mellett a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját is nagymértékben növeli, és akár súlyproblémákat is okozhat. Ugye, hogy nem is éri meg az állandó aggódás? Legközelebb, ha valami miatt feszültnek érezzük magunkat, írjuk le egy papírra, majd égessük el vagy tépjük apró darabokra – furcsán hangozhat, de pillanatokon belül jobban fogjuk érezni magunkat.
A sokat tapasztalt idősebb generáció tagjai nem győzik figyelmeztetni a fiatalokat, hogy olyan emberekkel vegyék körbe magukat, akik boldoggá teszik őket. Nincs értelme olyanra fecsérelni az időnket, aki nem szívesen van velünk, ahogy a barátságokhoz sem kell ragaszkodni foggal-körömmel, ha nem szeretnénk túl sok stresszt és szívfájdalmat az életünkben. Szabaduljunk meg a negatív emberektől, és ahelyett, hogy nekik próbálnánk megfelelni, inkább fókuszáljunk azokra a személyekre, akik támogatnak és a legjobbat hozzák ki belőlünk. Lehet, hogy kezdetben nehéz lesz búcsút inteni pár embernek, de hosszú távon érezni fogjuk a döntésünk pozitív hatásait.
A kényelmet és az egészséget a legtöbben természetesnek vesszük – főleg fiatalabb korban -, ám ahogy idősödünk, úgy érnek utol szép lassan mindenkit a panaszok. 20-30-40 évesen még nem biztos, hogy különösebb gondot jelent az, hogy egy kényelmetlen széken kell ülnünk, ám amikor már a felkelés és a mozgás is a nehezünkre esik, rájövünk, mennyit számít a megfelelő ülőalkalmatosság. Különösen akkor, ha ülőmunkát végzünk, és a napjaink nagy részét a fenekünkön ülve töltjük. Ha beszereztük a számunkra kényelmes széket, állítsuk be úgy, hogy a lehető leginkább elősegítse a megfelelő testtartást ülés közben, ezzel számos kopásos panaszt megelőzhetünk.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
