Nem mindenkinek van annyi megtakarítása, amiből saját lakást vagy házat tudna vásárolni. Sokan hitelt vesznek fel e célból – például az Állami Lakásfejlesztési Alaptól (ŠFRB). Az új évtől változott az alapról szóló törvény.
Az alacsony kamatok miatt a jelzáloghitelek az utóbbi években nagyon népszerűvé váltak, de azok mellett az Állami Lakásfejlesztési Alap által kínált kölcsönök is vonzóak, sőt független szakértők szerint a kevésbé tehetős ügyfelek számára előnyösebbek a jelzáloghiteleknél, ugyanis olyan fiatalokat is hozzásegíthetnek a saját lakáshoz, akiket a bankok egyébként elutasítanak. Idén januártól változott az alapról szóló jogszabály. A közlekedési és régiófejlesztési minisztérium tájékoztatása szerint a törvénymódosítással javultak a hitelmerítés feltételei: egyrészt meghosszabbították a kérvények benyújtási határidejét, másrészt egyszerűsítették az adminisztrációt, illetve a lehetséges bérlők számára emelkedtek a bevételhatárok. A városok és falvak számára fontos változás a bérlakások építésével kapcsolatos ún. dotációs sávok átalakítása, ami sok esetben magasabb állami támogatást eredményez.
Az ŠFRB több csoportnak nyújt előnyös állami hitelt, amelynek köszönhetően könnyebben biztosíthatnak maguknak saját lakást, vagy modernizálhatják otthonukat. Feltétel, hogy a kiszemelt lakás alapterülete nem lépheti túl a 80 négyzetmétert – ebbe a lakható és nem lakható részek, az erkélyek és a teraszok egyaránt beszámítódnak. Az ŠFRB tájékoztatása szerint családi ház esetében az alapterület lehet 120 négyzetméter, miközben ennek több mint a felének lakáscélokat kell szolgálnia. Ha a ház részét garázs is képezi, azt az alapterületbe nem számolják bele, az külön legfeljebb 25 négyzetméteres lehet. A kölcsönt új és öregebb lakás, családi ház beszerzésére egyaránt felhasználhatják. Az utóbbi lehetőség vonzóvá teheti a kisebb falvakba költözést, ami elősegítheti a vidékfejlesztést, hiszen számos községben sok lakatlan családi ház található.
A hitelért a megvásárolt ingatlannal kell kezeskedni. Úgy, mint a kereskedelmi bankok által nyújtott jelzáloghitelek esetében, az Állami Lakásfejlesztési Alapnál intézhető kölcsönök esetében is nagyon fontos megvizsgálni, hogy a kiszemelt ingatlannal egyáltalán lehet-e kezeskedni. Az egyik legfontosabb szempont, hogy a tulajdonviszonyok rendezettek legyenek, és ne kezeskedjenek vele más kölcsönért. Fel kell készülni arra is, hogy probléma lehet a szövetkezeti lakásokkal – azokra nem szoktak hitelt adni. Ha a kiszemelt lakásban megváltozott az ingatlan eredeti beosztása, vagy összekapcsoltak két lakást, szükség van a szomszédok és a többi illetékes intézmény beleegyezésére. Ugyancsak gondot jelenthet, ha rendezetlen az ingatlan tulajdonviszonya. Nem lehet zálogba helyezni olyan ingatlant, amely valamilyen végrehajtási eljárás tárgyát képezi, és olyat sem, amelyben egy harmadik személynek életfogytiglani lakhatási joga van, és ez a tulajdonlapon is szerepel.
Kölcsönért folyamodhatnak olyan házaspárok, akik a kérvény benyújtásakor még nem töltötték be a 35. életévüket. Ez a megkötés nem vonatkozik azokra a házaspárokra, akiknek 3 évesnél kisebb gyermekük van. Előnyös kölcsönben részesülhetnek azok az ifjú házasok is, akik még nem töltötték be a 35. életévüket, és legfeljebb 36 hónappal a kérvény benyújtása előtt mondták ki a boldogító igent. Az alaphoz fordulhatnak a 35 évesnél fiatalabb állami gondozottak is – ha házaspárról van szó, mindkettejüknek teljesíteniük kell a korhatárra vonatkozó feltételt. Ha viszont van 3 évesnél kisebb saját vagy 5 évesnél kisebb örökbe fogadott gyerekük, az életkort nem vizsgálják. Nem számít a kor akkor sem, ha az igénylő olyan egyedülálló, magányos szülő, aki 15 évesnél fiatalabb gyermekről gondoskodik. Ugyancsak jogosult lehet a hitelre az a személy, aki legalább egy éve súlyosan egészségkárosult személlyel él egy háztartásban.
Az 35 évnél fiatalabb és a gyermekkel rendelkező házaspárok, valamint az egyedülálló szülők esetében a megvásárolandó lakás beszerzési ára legfeljebb 100 ezer euró lehet, és ennek a 75%-át lehet előnyös állami hitel formájában biztosítani, vagyis maximum 75 ezer eurót vehetnek fel. Ifjú házasok, állami gondozottak és súlyosan egészségkárosult személyek az ingatlan teljes árára intézhetnek hitelt, legfeljebb 120 ezer eurót. Az első három csoport esetében a futamidő maximum 30 év, az utóbbi három csoport esetében pedig 40 év lehet, miközben egyformán érvényes, hogy a pénzt az igénylőnek 65 éves koráig vissza kell fizetnie. A kamatláb az első három csoport számára 2%, a többiek számára 1%.
Meghatározták, hogy az igénylő mekkora maximális bevétellel rendelkezhet, illetve minimum mennyit kell keresnie. A hitelt kérvényező személy és a vele egy háztartásban élők együttes jövedelme az előző naptári évben nem lépheti túl a létminimum ötszörösét, és a család minimális nettó havi bevételének el kell érnie a létminimum 1,3-szorosát. Jelenleg a létminimum összege 364,710 euró kéttagú házastárs esetében. Ez 2021. június 30-áig érvényes, a létminimumot mindig július 1-jei dátummal szokták felülbírálni. A hitelfizetési képességet nem lehet bérbe adásból, művészi tevékenységből, cég eladásából származó bevétellel igazolni, ha csak ez az illető egyedüli bevételforrása.
Ha az igénylőnek gyereke születik, és az legalább egyéves koráig él, illetve örökbe fogadás esetén legalább egy évig gondoskodik róla, akkor a lakásfejlesztési alap elengedhet 2000 eurót a felvett hitelből. Ez nem automatikus, írásban kell külön kérvényezni legkésőbb a jogosultság kialakulásától számított 1 éven belül. Ügyintézés A hiteligényeket 2020-ban április 1-jétől október 31-éig lehetett benyújtani. A tavaly elfogadott törvénymódosítás meghosszabbította ezt az időszakot: a kérvényeket már januártól le lehet adni, tehát már most lehet hitelért folyamodni.
A szükséges űrlapok letölthetők a lakásfejlesztési alap honlapjáról, de beszerezhetők az ingatlan előfordulási helye szerint illetékes járási székhely városi hivatalában is. A kitöltött kérvényt a járási székhelyen kell leadni, ahol 10 napon belül regisztrálják a kérvények elektronikus iktatójában, ellenőrzik, majd továbbítják a lakásfejlesztési alapnak. Ez a beérkezés sorrendjében elbírálja a kérelmet, majd az igénylőt írásban tájékoztatja. Az alap legkésőbb december 31-éig dönt a beérkezett igényekről.
(sza)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
