A gazdaság-újraindítási akcióterv részeként döntött a kormány egy új hitelkonstrukció bevezetéséről a koronavírus-járvány miatt bajba került kis- és középvállalkozásoknak: így ők 10 évre 10 millió forint erejéig kamatmentes kölcsönt vehetnek igénybe, amelyet csak 3 év után kell elkezdeni törleszteni – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján.
Kifejtette: a járvány előtt a magyar gazdaság rekordokat ért el, ám a koronavírus-járvány okozta válság – bár nem tudta ledönteni a lábáról – adott „egy nagy gyomrost” a gazdaságnak, és megindult a védekezés korszaka.
A miniszterelnök mérleget vont a már lezárult gazdaságvédelmi akciótervről, amely – mondta – elérte a célját, a munkahelyek megtartását, 2020. decemberben ugyanis már ugyanannyian dolgoztak, mint a járvány előtt, 2019 decemberében. A foglalkoztatottak száma újra elérte a 4,5 milliót – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a munkanélküliség a harmadik legalacsonyabb az EU-ban.
A gazdaságvédelmi akcióterv eszközei között ismertette a kormányfő a hitelmoratórium bevezetését – amellyel 3000 milliárd forint maradt a családok és a vállalkozók zsebében -, valamint a bértámogatásokat a nehéz helyzetben lévő ágazatoknál. Elmondta, hogy ezek esetében elengedték a szociális hozzájárulási adót, és felére csökkentették az iparűzési adót, továbbá beruházási támogatást adtak 1434 magyarországi vállalkozásnak, ami 280 ezer munkahely megtartásához és több tízezer létrehozásához járult hozzá.
Úgy fogalmazott: a kormány elhárította azt a kísértést, hogy a válság idején visszatérjen a segély alapú gazdaságra.
A miniszterelnök előadásában stabilnak nevezte a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások rendszerét.
Míg a nyugat-európai válságkezelés időszakos lazításokból és időszakos megszorításokból áll – ami sok száz ember életét is követelheti -, addig a magyar rendszer a nyári nemzeti konzultációnak megfelelően a közösen kialakított korlátozásokra épül november óta – mondta a kormányfő.
Jelezte, hogy február közepén ismét indítanak egy nemzeti konzultációt – online formában – a nyitás kérdéseiről.
„A vakcina széles körű alkalmazása nyitja meg az új gazdasági időszakot” – jelentette ki Orbán Viktor, megismételve: a vakcina ügyét a kormány nem tekinti politikai kérdésnek, „nekünk mindegy, hogy a macska fekete vagy fehér, csak fogja meg az egeret”.
Közölte: ha lebonyolítja a kormány a februári nemzeti konzultációt, akkor „döntések születhetnek március 1-jével és április 1-jével, vagy április 3-ával, ami a húsvét”. „Akkor már biztosan szabadabb életünk lehet, mint amilyen a mostani, ha addig fegyelmezetten tartjuk a szabályokat” – fogalmazott.
A gazdaság-újraindítási akciótervről elmondta, három ütemben valósul meg: az első ütem január 1-jétől április 1-jéig, a második április 1-jétől július 1-jéig, a harmadik ütem pedig július elejétől októberig tart majd.
A már megindított lépések között említette a lakásépítési áfa 5 százalékra csökkentését, a lakásfelújításokhoz biztosított 6 millió forintos kedvezményes hitelt – amelyből 3 millió forint vissza nem térítendő támogatás -, a 13. havi nyugdíj visszaépítésének megkezdését, valamint a 25 év alatti fiatalok 2022-től bevezetendő szja-mentességét. Az új lakások építésével kapcsolatban megjegyezte: a cél évi 40 ezer lakás megépítése.
A gazdaság-újraindítási terv második, áprilistól induló üteméről kifejtette: a középpontban a felsőoktatás áll majd, Varga Mihály pénzügyminiszter 1500 milliárd forintos fejlesztést irányzott elő. A miniszterelnök ugyanakkor reméli, ez akár 2000 milliárd forint is lehet majd. Hozzátette: április 1-jéig „az átalakulni akaró egyetemek” át tudják magukat alakítani.
A harmadik ütem, a nagy fejlesztések időszaka júliusban indul, és alapvetően a zöldenergiára, a körforgásos gazdaság felépítésére és a gazdaság teljes digitalizálására építenek majd – ismertette a miniszterelnök.
Hozzátette: bizonyos kérdésekben – a család hagyományos értékeit és a migrációt illetően – Magyarország erős ellenlábasa lesz Brüsszelnek, bizonyos témákban – például a zöldgazdaságban és a digitalizációban – viszont a legerősebb szövetségese.
Az újraindítási terv fontos lépésének nevezte továbbá a következő 8-10 évre szóló agrár- és vidékfejlesztési stratégia első pályázatainak elindítását.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány versenyt fut külföldi beruházások idehozataláért robosztus beruházásösztönzési programjával.
Megemlítette továbbá, hogy Magyarország meg akarja őrizni jelentős regionális pozícióját a hagyományosról az elektromos autókra való átállásban.
Kitért emellett arra: várakozása szerint a 2020-as magyar gazdasági visszaesés közelebb lesz az 5 százalékhoz, mint a 6-hoz.
Előadásában végül szólt a hazai gazdaságban a magyar tulajdoni arány alakulásáról: az energiaszektorban a 2010-es 29 százalék helyett ma 59 százalék, a bankszektorban 40-ről 57 százalékra emelkedett, a médiában pedig 34 százalékról 55 százalékra nőtt a magyar tulajdoni arány. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a bolti kiskereskedelmi ágazatban nem sikerült áttörést elérni. „Fejtörést okoz mindannyiunknak (…), hogyan lehetne ezen a helyzeten változtatni” – mondta a miniszterelnök, hozzátéve: a jövőben 50 százaléknál magasabb magyar tulajdoni arányt szeretnének látni az információ és kommunikáció szektorában, az építőanyag-iparban és a vasútijármű-gyártásban is.
Varga Mihály: a beruházások alapozzák meg a következő évek növekedését
A beruházási ráta magas szinten tartása alapozza meg a következő évek növekedését – hangsúlyozta Varga Mihály pénzügyminiszter csütörtökön, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Gazdasági évnyitó című fórumán.
Hozzátette: a járvány idején a magyar gazdaságvédelem elsősorban a beruházási ráta magas szinten tartására koncentrált, arra, hogy magas maradjon a nemzetgazdasági és az állami beruházások aránya is. Ez adta az elmúlt években a gazdasági növekedés jelentős lendületét. Jól látható, hogy 2020 első három negyedévében a nemzetgazdasági beruházásokban európai összevetésben a második helyen, míg az állami beruházások arányát tekintve az első helyen volt a magyar gazdaság – mondta.
Kijelentette: ebben van jelentős előnye az országnak, és ez alapozza meg a következő évek növekedését.
Varga Mihály szerint az idei második negyedév lesz a fordulópont, amikor már kétszámjegyű lesz a gazdasági növekedés.
A másik fontos célnak a munkahelyek megvédését és a megszűnők helyett újak teremtését nevezte, megjegyezve, hogy a decemberi adatok alapján Magyarországon az egyik legkedvezőbb a munkanélküliségi ráta az unión belül.
Rámutatott arra, hogy a világjárvány egyszerre okozott egészségügyi károkat, és gazdasági válságot. A visszaesés az adatok szerint az 1929-es világválságnál is nagyobb mértékű lett; ami akkor három év alatt következett be, az most három hét alatt.
A magyar gazdaságnak is kétarcú év volt a tavalyi, 2020 január-februárjában még a tervezettnek megfelelően teljesített a gazdaság, a korábban meghozott gazdasági döntések segítették az elmúlt évek lendületének megtartását. Hozzátette: a magyar kormány idejében lépett, 2019 nyarán 13+1 pontból álló gazdaságvédelmi akcióterv indult, nagymértékű adócsökkentést, beruházásösztönzést, agrárvállalati támogatást, kutatás-fejlesztési programot indítva.
Felidézte, hogy a dinamikus növekedést a járvány durva fékezéssel állította meg, a 2020 márciusi visszaesés az első negyedévet is lerontotta, azonban még így is 2,2 százalék körül nőtt akkor a magyar gazdaság. A második negyedév leállása brutális visszaesést hozott, tulajdonképpen satufékről beszélhetünk – fogalmazott Varga Mihály, mivel soha nem esett vissza ilyen mértékben, 13,6 százalékkal a gazdaság.
Jó hírnek nevezte, hogy az elmúlt évek eredményes gazdasági lépései erősebbé tették a magyar gazdaságot: a foglalkoztatottak száma magas maradt, folytatódtak a beruházások. Mindezeket a kormány erőteljes költségvetési eszközökkel támogatta: bértámogatással, versenyképesség javító beruházásokkal, adó-, és járulékcsökkentésekkel – mondta, hozzátéve, a visszaesés már a harmadik negyedévben is lassult. Jó okkal lehet szerinte feltételezni, hogy tavaly az év egészében a vártnál kisebb, 5-6 százalék közötti volt a gazdasági visszaesés.
Közlése szerint több mint 4 ezer milliárd forintot fordítottak a költségvetésből beruházások támogatására, és jelentős volt a gazdaságvédelmi kiadások aránya, jelentős összeget költöttek a járványügyi védekezésre. Plusz mintegy ezermilliárd forint volt az államháztartásból hiányzó összeg a magyar gazdaság alacsonyabb teljesítménye miatt.
A tárcavezető a magyar államadóssággal kapcsolatban leszögezte: költségvetési akadálya az emberi életek védelmének, és a munkahelyek megőrzésének nem volt, és ezután sem lesz. „A magyar kormány felelős döntést hozott akkor, amikor plusz intézkedésekkel tudta a humán erőforrás védelmét, és a munkahelyek megtartását-újrateremtését szolgálni”- mondta, hozzátéve: ez a nemzetközi intézmények által is javasolt irányt jelentett. „Akkor követtünk volna el hibát, ha ragaszkodunk az elmúlt évek fegyelmezett fiskális politikájához, és nem élénkítünk, nem támogatunk, nem segítünk akkor, amikor a legnagyobb baj történik” – jelentette ki. Az államadósság továbbra is az uniós átlag alatt van, a hiány pedig uniós szinten.
A kilátásokról elmondta: sok függ a vakcinahelyzettől, és attól, hogy hogyan hat a járvány a gazdaság egészére. A befektetett energia és pénz nem vész el szavai szerint, növekedést fog teremteni. Az ország már az idei második negyedévben visszaállhat a növekedési pályára a meghozott intézkedésekkel – mondta.
A járványidőszak tanulságai között kiemelte: a globális láncok sérülékenyek, az ellátásbiztonság kiemelt, ezért döntött a kormány az egészségipari támogatási programokról eddig 68 milliárd forint értékben. A versenyképességet javító intézkedéseket folytatni kell Varga Mihály szerint. Magyarország vonzó ország lett, a termelési láncban óriásit lépett előre, ezt a szélesíteni kell, magyar termékekkel kell lefedni a teljes láncot, ezt a következő időszak feladatának nevezte. A fejlettségben való továbblépéshez önálló, értékláncokat maga köré szervezni képes magyar vállalatok és márkák kellenek. A versenyképesség fontos tényezője az automatizáció lesz, ebben jó pozícióban van az ország. Számításaik szerint ugyanakkor csaknem 1,5 százalékos növekedést lehet hozzáadni a magyar gazdaság teljesítményéhez, ha kiterjed a gazdaság egészére a digitalizáció, automatizáció, robotizáció.
Ötödik tanulságnak a regionális gazdaságfejlesztést emelte ki;, arra van szükség, hogy kulcsra kész ipari parkok kialakításával segítsék a beruházások letelepedését. A piacképes szaktudás járul hozzá a gazdasági sikerekhez, ebben Magyarországnak előre kell lépnie, egyik területe a szakképzésben részt vevők arányának további növelése – összegezte.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
