Rendkívül érdekes, egyelőre médiafigyelmet alig kapó történet van kibontakozóban az Egyesült Államokban. Amerikai elnökválasztást, koronavírust és minden más egyebet elhomályosító hír lenne, ha tényleg kiderülne, bizonyítékaink vannak a földön kívüli élet létezésére, ahogy azt a Harvard Egyetem csillagásza állítja.
Portálunkon is több alkalommal foglalkoztunk a különleges, leginkább egy kövér kubai szivarra hasonlító égitest, az Oumuamua megjelenésével. Már 2018-ban megírtuk, két kutató, Shmuel Bialy és Avi Loeb azt állítja, a 2017 októberében először megfigyelt rejtélyes égitest tulajdonképpen egy idegen űrhajó (esetleg annak egy darabja) volt.
Ha igaz ez az állítás, ha nem, az Oumuamua nem csak jellegzetes formája miatt volt különleges, abban ugyanis minden csillagász egyetért, ez volt az első, Naprendszerünkön kívülről érkező „tárgy”, amelyet valaha megfigyeltek.
Egy csillagász egyszer azt nyilatkozta róla, jobban örülne, ha soha nem sikerült volna megigyelni az égitestet, annyi megválaszolatlan kérdést vetett fel a megjelenése. Mai napig nem tudjuk például, hogyan gyorsulhatott fel, amikor elhagyta a Naprendszerünket, ahogy azt sem, miért változott állandóan a fényessége.
Avi Loeb, a Harvard Egyetem csillagászati tanszékének vezetője hosszú hónapokon keresztül elemezte az adatokat, majd a nyilvánosság elé tárta megfigyeléseit: az Oumuamua szinte biztosan nem természetes képződmény. Loeb egy egész könyvet szentelt a kutatásának, a január végén megjelenő A földön kívüli intelligens élet első jele című kötet már a megjelenés előtt vezeti az Amazon eladási listáit.
A csillagász elképzeléseit azonnal heves ellenállással fogadta a szakma, Loeb ezt annyival intézte el, nem tetszik a kollégáknak, hogy „valaki kimozdította őket a komfortzónájukból”, holott „a valóság az egyetlen dolog, amelytől nem lehet megszabadulni. Akkor sem, ha nem veszünk róla tudomást.” Loeb szerint ő csupán az első fecskét megfigyelő első fecske, a következő évtizedekben rengeteg hasonló felfedezésre lehet számítani, így itt az ideje, hogy az intelligens földön kívüli élet lehetőségét végre elfogadják a csillagászok. A kutató attól fél a szakma elutasító magatartása a fiatal kutatókat is eltántoríthatja attól, hogy érdemben foglalkozzanak a kérdéssel, holott bőven akadna kutatnivaló.
Még az Oumuamuaról is alig tudunk valamit!
Nem tudjuk például, miért gyorsult, miután kikerült a Nap gravitációs vonzásából, ahogy azt sem, miért volt pályájának szöge is ilyen szokatlan. Loeb mindkét jelenséget azzal magyarázta, nem egy valahonnan leszakadt bolygódarabkát, hanem az első idegen űrhajót figyelhették meg a tudósok.
A tudományos konszenzus persze őrültségnek tartja loeb állításait, ám azt azért ne felejtsük el, a tanszékvezető nem egy UFO-magazinba publikálgató amatőr. Mindenesetre legtöbb kollégája úgy véli, az égitest fura mozgását nem szuperfejlett hajtóművek, hanem az az egyébként létező jelenség tette lehetővé, hogy a Nap hőjének hatására sokat vesztet víztartalmából (bár lehet víz helyett szerencsésebb folyadékot írni), magyarán a párolgás során távozó „gőz” hajtotta előre. Ezzel Loeb szerint csak egyetlen probléma van, a feltételezett „gőzcsóvát” egyszer sem sikerült megfigyelni. Némileg árnyalja a képet, hogy tavaly szeptemberben megfigyeltek már egy hasonlóan viselkedő égitestet.
A pályájára vonatkozó adatok elemzése után a számítógép a „mesterséges tárgy” kategóriába sorolta az égitestet, amelyről később kiderült egy földi rakétahajtómű egyik alkatrésze.
Loeb persze azt mondja, további adatokra lesz szükségre, ehhez azonban pénz is kell, és pontosan itt jön képbe a fenteb már emlegetett tudománypolitika. Talán olvasóink számára is ismerős lehet a földönkívüli élet bizonyítékait kutató, Berkeley Egyetem mellett működő SETI intézet neve. A nyolcvanas, kilencvenes években élénk médiafigyelem kísérte az intézet munkáját, amely mára jócskán alábbhagyott, pusztán egy érdeklődő milliárdosnak köszönhetik, hogy egyáltalán dolgozni tudnak. A SETI kutatásainak egyik fő iránya az oxigén nyomainak keresése, ám Loeb professzor szerint ez tévútra vezet. Ő azt javasolta, olyan természetben elő nem forduló anyagok nyomait keressék, mint a Földön hűtőgépekben vagy dezodorokban használt, súlyosan környezetszennyező CFC-típusú halogénezett szénhidrogének.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
