Az Özönvíz levonulása után Mezopotámia évszázadokig mocsaras maradt. Az emberi megtelepedésre alkalmas szárazulatokat dágványos részek választották el egymástól. A vizenyő megváltoztatta a megmaradt lakosság társadalmi berendezkedését. Az egymáshoz közeli szárazulatokon, egy-egy papkirály irányításával független városállamok jöttek létre. A kapcsolattartást, a közlekedést ladikokkal és az 1. részben említett tutaj-szerű járművekkel oldották meg. Kr. e. 3000 táján, a sémita nomádok beszivárgásakor az jobbára az Eufrátesz deltavidéke maradt mocsaras. A városállamok életében megjelentek a szállítást és a közlekedést megkönnyítő szekerek.
Szekérhajtó nő (kerámia, Tell Agrab, Irak, British Museum, London archaicwonder.tumblr.com)
A kiszáradás kedvezett a városállamok közti kapcsolattartásnak és a társadalmi változásoknak, sőt a közlekedésnek is. A vizenyő felszáradása, a mocsaras részek esetleges lecsapolása után a sumir őslakosságot leigázó sémita népek voltak a nagy birodalomszervezők.
Asszír harci szekér (asszír dombormű-részlet, Kr. e. 7. sz., Ninive, Irak – archeology.org)
Ez nem azt jelenti, hogy a sumirok alkalmatlanok lettek volna a birodalomszervezésre, hiszen némelyik papkirályuknak (ME.SI.LIM) sikerült, ám a többségük hagyománytiszteletből, esetleg megszokásból ragaszkodtak a jól működő, önálló városállamaikhoz. Ez lett a vesztük. Az uralkodóik elhanyagolva a sémita betolakodó hódítók elleni hadi összefogást, közös fellépést, úgy vélték, önállóan, saját erőből is győzedelmeskedhetnek. Nem így történt. A kis sumir városállamokat, un. szalámitechnikával egymás után foglalták el a sémita babiloniak, asszírok. A sumirok keményen ellenálltak. Az ásatások tanúsága szerint gyalogosokat, harci szekereket is bevetettek ellenük.
Sumir harci szekér (részlet Ur város jelképéről, British Museum, London, Art of the first Cities, Metropolitan Museum, New York, 2003)
A szekeret az őskortól kezdve minden történelmi korban használták. Közel-Kelet, Ázsia, Egyiptom, Európa földjéből előkerült rom maradványokon látható domborművek, szobrok stb. a vadat v. az ellenséget űző királyokat, hősöket kétkerekű szekereken tüntetik fel.
Görög kocsihajtó (vázakép, 67,5c38 cm-es boros amphora, Kr. e. 410-400 – brewminate.com) A magyarság elődei használták a kerekes járművet, s ha használták meg is nevezték. A magyar nyelvben a szekér összetett szó. Nem járunk messze az igazságtól, ha a második szótagban a „-ker”-ben a kereket véljük felfedezni.
Kocsit formázó agyagedény (az első európai kocsi-ábrázolás, Kr.e. V-IV. évezred, Budakalász – mek.oszk.hu)
Okulásul elébb felidézendő a magyar etimológiai szótárak „szekér” szavának meghatározása:A szekér kifejezés hivatalosított és közérthető szövegezésének alábbi egybevetése rávilágít arra, hogy az un. korszerű szakkifejezésekkel a valós ismereteket mennyire el lehet maszatolni, Az összehasonlításból rejteki módon kiderül, hogy a nyelvészek nagyon jól tudják, hogy a magyar az ókori keleti, vagyis a szkíta nyelvek (chorezmi, dravida, szaka, szogd stb) rokonnyelve, a pártus esetében egyenesági leszármazottja, de úgy csomagolják, hogy ne legyen érthető. Valójában a mai szakkifejezések mögé bújva igazat szólnak. A fenti meghatározás jól csomagolja a * és a talán beiktatásával a feltételezést, a bizonytalan meghatározást. Mai szakkifejezéssl, az „iráni, óiráni, középiráni” megnevezéssel alaposan összezavarja a kedves olvasót. Pedig a „* és a talán” azt jelenti, hogy a szekér nem „honfoglalás-kori”, hanem sokkal korábbi, a magyarság déli, Kaukázusontúli hazájában használt szó. Az „óiráni” nem más, mint az óperzsa/achaimenida nyelv, a „középiráni” pedig pártus, szogd, chorezmi” stb. Mindegyik a toldalékoló/agglutináló magyar nyelv nagyon közeli, mondhatni rokonnyelve.Vajon miért nem lehet nevén nevezni a gyereket? Miért nem lehet az „iráni” megnevezést feloldani, vagy utalni a magyar rokonnyelveire? Talán, mert nyilvánvalóvá válna, hogy a magyar nem rokontalan, nem is finnugor nyelv, hanem a nagy ókori ázsiai nyelvek, többek között a sumir egyenesági leszármazottja.
Székely kóberes szekér (Székelyudvarhely vm., 1935 – indafoto)
[1] A magyar nyelv történeti etimológiai szótára, III. köt. Ö-ZS, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1976, szekér címszó, 702. p.
[2] Az iráni nyelvek – gepeskonyv.btk.elte.hu/
[3] Iráni nyelvek – wikipedia.org
[4] Szentkatolnai Bálint Gábor szerint a magyar – dravida rokonnyelv; ld. még Terebess Ázsiai Lexikon, Bálint Gábor (Szentkatolnai) címszó – terebess.hu/keletkultinfo/lexikon/balint
[5] Az orosz krónikák a magyarokat következetesen ugor, ugri-nak nevezik. In: Hodinka Antal: Az orosz évkönyvek magyar vonatkozásai, a Magyar Tudományos Akadémia kiadása, Budapest, 1916. pl. 200-201 pp. stb.
[6] A magyar nyelv történeti etimológiai szótára i. m 702. p. szekér címszó
Forrás:martonveronika.blog.hu
Tovább a cikkre »
