A magyarellenesség változatlan Romániában, ugyanúgy jelen van, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően egyre szerteágazóbb a jogvédelmi szolgálat tevékenysége, és ami kimondottan aggasztó, hogy a korábbi évekkel ellentétben a magyarellenesség bekerült a fősodrásba – emelte ki évértékelőjében Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője.
A magyarellenesség változatlan Romániában, ugyanúgy jelen van, mint az elmúlt években. Ennek megfelelően egyre szerteágazóbb a jogvédelmi szolgálat tevékenysége, és ami kimondottan aggasztó, hogy a korábbi évekkel ellentétben a magyarellenesség bekerült a fősodrásba – emelte ki évértékelőjében Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat vezetője.
A szolgálat különféle területeket fedett le az elmúlt évben: panaszok az Országos Audiovizuális Tanácshoz és az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz, feljelentések a sportban tapasztalt gyűlöletbeszédről, hivatalos megkeresések, amelyeket a magyar nyelv használata érdekében tettek, ügyészségi feljelentések és közigazgatási perek, valamint nemzetközi emberjogi és kisebbségügyi intézmények tájékoztatása.
A jogvédelmi szolgálat az Országos Audiovizuális Tanácshoz (CNA) 10 feljelentést intézett, amelyből 8 lezárult, egy még folyamatban van, egy panasz esetében pedig a döntés szerint nem történt diszkrimináció. A büntetések összértéke 75 000 lej. A benyújtott feljelentéseknek köszönhetően többek között a B1 televízió és a Realitatea Plus csatorna több alkalommal is pénzbírságban részesült Radu Banciu műsorvezető, valamint Iohannis elnök április 29-i magyarellenes kijelentései miatt. A MIJSZ több esetben tett feljelentést a Silviu Mănăstire vezette Dosar de politician című műsor, illetve a Mădălina Dobrovolschi féle Legile Puterii műsor kapcsán is.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz (CNCD) 19 feljelentést tett a jogvédelmi szolgálat, ezekből 16 ügy még kivizsgálás alatt van, 3 pedig lezárult. Összesen 45.000 lejre bírságolt a Tanács. A koronavírus-járvány miatt kevesebb futball mérkőzésre került sor az elmúlt évben, ezért a már megszokott magyarellenes megnyilvánulásoknak is kevesebb tér jutott a sportpályán. A Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat egyszer tett feljelentést a FIFA-hoz, és további 3 alkalommal jelentették a foci mérkőzéseken elkövetett idegengyűlölő megnyilvánulásokat az ODT-nél és 2 alkalommal a Román Labdarúgó Szövetségnél. Továbbá 2 alkalommal írtak levelet a Román Labdarugó válogatottnak (FRF) az ügyek kivizsgálása érdekében. A panaszok alapján eddig 5000 lej bírságot kapott a bukaresti FCSB egy OSK elleni meccs kapcsán tanúsított rasszista megnyilvánulások miatt, a többi ügy még kivizsgálás alatt van. Ugyanekkor még fejenként 5000 lejes bírságot kapott három játékos is.
A jogvédelmi szolgálat számos hivatalos megkeresésben szorgalmazta a magyar kisebbség anyanyelvhasználatát és fellépett a diszkrimináció ellen. Többek között tiltakozását fejezte ki az Aachen városi Nemzetközi Nagy Károly-díj Alapítvány vezetőségéhez küldött levelében Klaus Iohannis államelnök kitüntetése ellen, ugyanis szerintük megdöbbentő és felháborító, hogy a magyarellenes Iohannisnak ítélték oda az európai egység vagy az európai országok közötti együttműködéséért járó kitüntetést. A szolgálat ugyanakkor megóvta Dan Tănase jelöltségét az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagságába, bebizonyítva, hogy az említett személy egyetlen célja éket verni a román és magyar közösség közé, és minden közösségi cselekedetét a magyarellenesség motiválja. Pozitív fogadtatása volt a szolgálat azon megkeresésének, amelyet a Sepsi Value Centre építéséért felelős Prime Kapital vállalat vezetőségéhez intézett, arra kérve az igazgatóságot, hogy vegyék figyelembe a régió nyelvi sajátosságait. Írásban fordultak ugyanakkor a Hargita Megyei Prefektúrához és a Kovászna megyei forgalmi rendőrséghez, hogy a jogosítvány visszaszerzésekor lehessen magyar nyelven is vizsgázni.
Több esetben ügyészségi feljelentést tett a jogvédelmi szolgálat: a kolozsvári „Urăm rasa ungurească” graffiti készítői ellen, a Calea Neamului Egyesület és annak vezetője, Mihai Tîrnoveanu ellen, akik a koronavírus idején az Úz-völgyében eseményt szerveztek, valamint feljelentést tettek a magyarok megverését részletező két facebook kommentelő, Cipri Damian és Pop David ellen. Továbbá ismeretlen tettesek ellen eljárást kezdeményeztek a Nagyszalonta, Gyergyószentmiklós, Gyilkos-tó, Nagybánya, Méra, Szatmárhegy és Nagyborosnyó helységnévtáblák lefestői ellen is.
A MIJSZ két ügyben képviseli Csíkszentmárton Önkormányzatát az Úz-völgye perek kapcsán: a Dormánfalva polgármestere által kibocsájtott, a román hősök tiszteletére a temetőben állított ötven kereszt építkezési engedélyének a megsemmisítése és az építmények elbontása, valamint a 29/2019-es számú dormánfalvi helyi tanács határozatának megsemmisítése. Ezen felül pedig az ügyészségen van a temetőfoglalási ügy, amelyet bírósági úton tudott csak tényleges elemzésre sarkallni a jogvédelmi szolgálat. Továbbá folyamatban van a DNA-hoz letett panasz kivizsgálása is.
A MIJSZ képviselői a 2020-as esztendőben is hangsúlyosan részt vállaltak a nemzetközi közvélemény tájékoztatásában a romániai magyarok helyzetét illetően. Egyik ilyen volt a szeptember 21-22. között második alkalommal megszervezett genfi ENSZ kisebbségi fórumot előkészítő Európai Regionális Fórum, melynek témája a gyűlöletbeszéd, közösségi média és kisebbségek volt. Felszólalásukban a szervezet munkatársai rámutattak a magyarellenes gyűlöletbeszéd gyakori jelenségére Romániában, mely főként nacionalista hangvételű tévéműsorokban, a közösségi médiában, valamint sporteseményeken tapasztalható, mely negatív üzenetek elsősorban a nyelvi jogok, az anyanyelvi oktatás, a szimbólumhasználat, illetve a székelyföldi autonómia törekvések körül kialakult viták kapcsán jelennek meg. A sepsiszentgyörgyi szolgálat munkatársai részt vettek a Magyarok jogvédelme a Kárpát-medencében témájú Kisebbségi Jogvédő Intézet konferenciáján is.
„Az ENSZ Kisebbségügyi Fórumának témája a gyűlöletbeszéd volt, melyen konkrét példákkal alátámasztva ismertettem az olyan eseteket, mint Iohannis elnöknek a magyar kisebbség elleni uszítását, de az online térben, közösségi médiában jelenlevő gyűlöletbeszédet, a Mihai Tudose miniszterelnök akasztással való fenyegetőzését, az úzvölgyi incidenst, a járvány idején teljességgel hiányzó anyanyelvű tájékoztatást, a hazai nemzetiségek közé éket verő Trianon-törvényt. Csak ezen konkrét esetek révén lesz legitim egy téma, és kerülhet be egy összefoglaló jelentésbe vagy lesz nyoma az unió által Romániának megfogalmazott ajánlásában” – emelte ki Benkő Erika, a jogvédelmi szolgálat igazgatója. Hozzátette, egyedüli magyar szervezetként kaptak meghívást a Belügyminisztérium által kezdeményezett szakmai megbeszélésre, melynek témája a sportban eluralkodott gyűlöletkeltés volt.
A MIJSZ vezetője továbbá kiemelte, Magyarország Igazságügyi Minisztériumának felkérésére szakmai anyagot készítettek a koronavírus járvánnyal kapcsolatos hazai intézkedések nyelvpolitikájáról, részletesen bemutatva, hol vannak mulasztásai a román hatóságoknak a kisebbségekkel való kommunikációban.
Összegzésként Benkő Erika kiemelte: „A magyarellenesség változatlanul jelen van Romániában, azonban kimondottan aggasztó, hogy míg korábban inkább a politikai szféra peremén találkozhattunk vele, addig a tavalyi évben a durva és intenzív magyarellenesség bekerült a fősodrású politikába és a fősodrású médiába. Ennek megfelelően egyre vaskosabb lesznek a jelentéseink és egyre szerteágazóbb a tevékenységünk.”
a Mikó Imre Jogvédelmi Szolgálat sajtóirodája
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
