A magyar szervezetek a járvány miatt a népszámlálás elhalasztását kérik, az Összefogás pedig a Keresztény Unióval közösen külön is kezdeményezte ugyanezt.
Nyílt levélben kérték a magyar szervezetek a február 15. és március 31. között esedékes népszámlálás elhalasztását a kormányfőtől. Arra hivatkoznak, nem tudni, hogy a járvány miatt biztonságosan végre lehet-e hajtani a felmérést. Ugyanis annak ellenére, hogy a polgárok nagy része valószínűsíthetően interneten tölti majd ki az ívet, a számlálóbiztosok munkájára is biztosan szükség lesz. Nekik személyesen kell találkozniuk a polgárokkal. „Könnyen megtörténhet, hogy az internetet aktívan nem használó lakosság végül elérhetetlennek bizonyul, így az adatok esetleg nem lesznek eléggé megbízhatóak” – fogalmaz a levél, amelyben azt is írják, hogy a világjárvány miatt a felvilágosító kampányok lehetőségei is korlátozottak. A levélhez csatlakoztak a népszámlálási kampányt folytató magyar civil és társadalmi szervezetek, de az MKP és az Összefogás is. A Híd elnöksége lapzártánkkor még tárgyalt a kérdésről.
A magyar szervezetek nyílt levele előtt az Összefogás az ultrakonzervatív Keresztény Unióval közös nyilatkozatot adott közre, amelyben szintén a népszámlálás elhalasztását kérik. Azt írják, nemcsak a kisebbségi intézmények, de az egyházi közösségek finanszírozása is függ a felmérés eredményétől, a pontatlan adatok negatívan befolyásolhatják azt. Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos szerint azonban nem kell mindenáron elhalasztani a népszámlálást. A felmérést lebonyolító Szlovák Statisztikai Hivatal pedig mindaddig arra készül, hogy az eredeti időpontban valósítsa meg a népszámlálást, míg az erről szóló törvényt meg nem változtatják.
A magyar nemzetiség bevallására koncentráló felvilágosító kampányt folytató szervezetek szerdán délben adtak közre egy nyílt levelet, amiben Igor Matovič (OĽaNO) kormányfőtől kérik a felmérés elhalasztását. Arra hivatkoznak, hogy a világjárvány miatt február 15. és március 31. között sokan nem töltenék ki a népszámlálási íveket, ezért az így kapott adatok pontatlanok lennének, illetve a kisebbségek nem tudnak megfelelő felvilágosító kampányt végezni. Kovács Balázs, a kampány koordinátora szerint minden egészségügyi szempont amellett szól, hogy a felmérést elhalasszák. „Számos európai ország látta be, hogy a jelen feltételek nem alkalmasak a népszámlálásra és döntöttek a halasztás mellett” – mondta, és Romániát, Németországot, Írországot, Szerbiát, valamint Ukrajnát említette a felmérést halasztó országok között.
Az Összefogás, amely egyébként a fenti kezdeményezéshez is csatlakozott, még kedden este adott ki közös sajtónyilatkozatot az ultrakonzervatív Keresztény Unió parlamenti képviselőivel. Mózes Szabolcs, az Összefogás elnöke szerint nagy a veszélye, hogy a világjárvány miatt nagyon pontatlan lenne a felmérés. „Így a sok tízmillióból készülő népszámlálás eredményeinek egy része használhatatlan lenne” – tette hozzá. „Az egyház és az egyházi községek finanszírozása is függ a népszámlálás eredményétől. Amennyiben az állam torzított és pontatlan népszámlálási adatokat kap, az igazságtalan finanszírozás formájában fog lecsapódni az egyházak, kisebbségek és etnikai csoportok életében” – figyelmeztet Anna Záborská parlamenti képviselő, a Keresztény Unió elnöke.
Bukovszky László (Híd) kisebbségi kormánybiztos lapunknak elmondta, tudomása szerint a szerdai kormányülésen a kabinet nem foglalkozott a népszámlálás esetleges halasztásával. A kormánybiztos nem tartja szerencsésnek, hogy a halasztás témáját megnyissák. „Meg vagyok győződve arról, hogy mivel a népszámlálás jórészt interneten zajlik, a jelenlegi állapot mellett az nem jelent kockázatot a lakosságnak” – mondta azzal, hogy a Statisztikai Hivatal felkészült a feladatra. Hozzátette azonban, azt ő sem tudja kizárni, hogy a járványhelyzet alakulása objektív akadályt gördít a folyamat elé. „Ezzel együtt azt tartom a legfontosabbnak, hogy tájékoztassuk az embereket arról, mi a tartalma a népszámlálásnak” – tette hozzá a kormánybiztos.
A népszámlálás halasztásához egyébként törvénymódosításra lenne szükség. A folyamat kezdetéig a parlamentben erre már csak gyorsított eljárásban lenne lehetőség, ezt azonban a kormánynak kell kezdeményeznie. A témáról korábban Gyimesi György (OĽaNO) parlamenti képviselő és Mózes Szabolcs, az Összefogás vezetője is egyeztetett. Ezt követően kedden este Gyimesi a koalíciós tanács előtt is előadta a halasztás melletti érveket. Az ügyről a képviselő szerdán lapunknak annyit nyilatkozott, a kérdésben még nem döntött a kormány, addig pedig nem tájékoztathat a folyamat részleteiről. A határidőket, így a népszámlálás kezdeti időpontját is figyelembe véve a kormánynak jövő héten szerdán lesz utoljára lehetősége arra, hogy döntsön a kérdésben. Ha ez addig nem történik meg, a népszámlálás minden valósínűség szerint február 15-én elindul. Eddig egyedül az OĽaNO frakciója közölte, hogy nem lát problémát a halasztásban.
Jasmina Stauder, a népszámlálást lebonyolító Statisztikai Hivatal szóvivője lapunknak elmondta, ők felkészültek a felmérésre, de valóban terítéken van a halasztás is. „Jelenleg keressük annak a módját, hogyan valósítsuk meg a népszámlálást” – közölte, és hozzátette, a lakosság biztonsága számukra is a legfontosabb. Arra is rámutatott, a hivatal csak a hatályos törvény értelmében járhat el. Eszerint a felmérést február 15. és március 31. között kell megvalósítani, így ők ehhez tartják magukat.
Stauder ugyanakkor azt is közölte, a népszámlálás szerintük most is a lehető legnagyobb mértékben biztonságos, hiszen az íveket interneten keresztül kell kitölteni. Úgy látják, a kérdezőbiztosok munkájára csak a lakosság kis részének adatfelvételénél lesz szükség. A népszámlálási kérdőívet az említett online formán kívül ugyanis ún. asszisztált módon is ki lehet majd tölteni. Ez azt jelenti, hogy aki nem akarja, vagy nem tudja az interneten kitölteni az ívet, annak asszisztensek, lényegében kérdezőbiztosok segítenek ebben. Az önkormányzatoknak egy helyiséget kell biztosítaniuk, ahol az asszisztens fogadhatja az érintetteket, de azzal is számolnak, hogy a polgárok egy részét az otthonukban látogatják meg. Stauder korábban arról beszélt, ez utóbbi két lehetőség esetében is készek arra, hogy járványügyi szempontból biztonságosan járjanak el, az asszisztenseket ugyanis tesztelni tervezik és védőfelszerelést is kapnak. A Statisztikai Hivatal arra számít, hogy a lakosság 30 százalékának lesz szüksége valamilyen segítségre a népszámlálási kérdőív kitöltése során.
Kerestük az Országos Közegészségügyi Hivatalt is, amelynél aziránt érdeklődtünk, az intézmény járványügyi szempontból miként ítéli meg a népszámlálást. Cikkünk megjelenéséig azonban írásos és telefonos megkereséseinkre sem kaptunk választ.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
