Kun Miklós Mátrafüreden osztotta meg álláspontját közép-európai történelemtanárok körében. Az ottani konferencia fő témája: a rendszerváltozás. A történeti kutatások alapján a Kádár-korszak alatt jócskán voltak eddig nem közismert, kihasználatlan lehetőségei hazánknak. 1964-ben Hruscsov felkínálta Beregszászt Magyarországnak, de Kádár János nem fogadta el – derítette ki Kun Miklós.
A történész elmondása alapján Kádár cinikusan meg is jegyezte a szovjet államfőnek, hogy inkább Baskíriát adja át nekünk. Pedig Hruscsov úgy fogalmazott: „Beregszász olyan szegény járás, nekünk igazán nem is kell. Tartsunk a hovatartozásról népszavazást, az ott lakók úgyis megszavazzák”. Már a rendszerváltás után, a magyar-ukrán alapszerződés aláírásakor is lehetett volna élelmesebb a magyar külpolitika – jegyezte meg Kun Miklós. Akkor is elő tudták volna készíteni Kárpátalja önállósítását, így begyógyulhatott volna egy trianoni seb.
A Szovjetunió hanyatlását több példával is szemléltette a kremlinológus: az 1968-as csehszlovákiai bevonulásnál például feljegyezték: a Vörös Hadsereg katonáinak készletei 1952-ben gyártott konzervekből és cigarettából álltak. A „Birodalomban” Moszkván és Leningrádon – tehát a „kirakatvárosokon” kívül az üzletek polcain többnyire papírmaséból készített műélelmiszereket lehetett fellelni.
– A Zsivkov, Honecker, Husák, Jaruzelski és Csernyenko „fémjelezte” gerontokrata vezetői körben még talán Kádár János volt a legokosabb – jelentette ki Kun Miklós. Az elöregedett irányítókra újdonságként hatott Gorbacsov feltűnése, bár a történész szerint Gorbacsov ténykedése körül jóval több volt a dicshimnusz, mint a valódi teljesítmény. Az orosz rendszerváltás során lényegében átmentődött a régi rendszer, a birodalmi szemlélettel, a titkosszolgálatok befolyásával, és az oligarchák gazdasági hatalmának megerősödésével együtt – zárta előadását Kun Miklós.
http://www.heol.hu
Nemzeti InternetFigyelő
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
