A lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadhatónak tartja, ebben az MSZP és a Fidesz szavazói a legszigorúbbak. A természettudományok presztízse megingathatatlan, mégis csak bő egyharmad oltatná be magát a koronavírus ellen. A Fidesz-szavazók viszont az oltás kapcsán jobban bíznak a tudományban, mint a kormányban, kimutatható számú konteóst pedig csak a jobbikosok közt találni. Alább az IDEA Intézet Azonnali számára készített kutatása.
Az Azonnalin a koronavírus első és második hullámában is közöltünk vitákat a tudomány – és főleg a különböző tudományágak – járványban betöltött szerepéről. Most, hogy lassan különféle vakcinák is rendelkezésre állnak a vírus ellen, úgy gondoltuk, itt az ideje felmérni, mit gondolnak a magyarok a tudomány szerepéről a járványkezelésben, milyen szigorú korlátozó intézkedéseket fogadnának még el, beoltatnák-e magukat koronavírus ellen, és milyen motivációk alapján hoznának erről döntést.
Az Azonnali felkérésére az IDEA Intézet végzett egy közösségimédia-alapú közvélemény-kutatást december 11-15 között kétezer fős mintán, amelyben feltették ezeket a kérdéseket. A kutatás nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus tekintetében reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve, a hibahatár 2 százalék.
Kire hallgasson a kormány a járványkezelésben?
Bár a járvánnyal kapcsolatos tudományvitákban gyakran összemosódnak a különböző tudományterületek, valójában a járványnak a biológiai aspektusán (a vírus terjedésén és a tüneteken) túl számos gazdasági, társadalmi kihatása is van. Ezért két külön kérdésként vetettük fel a válaszadóknak, hogy szerintük első- és másodsorban kikre kellene hallgatnia a kormánynak a járványkezeléskor.
Látható, hogy az orvosok, virológusok és további természettudósok presztízse megingathatatlan: a teljes lakosság 89 százaléka szerint elsősorban rájuk kell hallgatnia a kormánynak a járványkezelésben. Szinte minden párt szimpatizánsai között meghaladja a 90 százalékot azoknak az aránya, akik így gondolják, egyedül a Jobbik szavazói és a bizonytalanok szkeptikusabbak: köztük viszonylag sokan (8 százaléknyian) vannak olyanok is, akik szerint a felsoroltak közül egyikre sem kellene hallgatnia a kormánynak a járványkezelés során.
Abban a kérdésben, hogy másodsorban mely szakértők véleményét kellene figyelembe venni, már megoszlanak a vélemények. A relatív többség, 48 százalék itt a közgazdászokat jelölte meg, de 29 százalék szerint a társadalomtudósok véleménye a második legfontosabb a kérdésben. Figyelemreméltó a társadalomtudósok presztízse az MSZP-s szavazók körében: nekik 69 százalékuk hallgatna inkább rájuk, mint a közgazdászokra.
A leginkább gazdaságorientáltan a Fidesz és a Momentum szavazói gondolkodnak a kérdésben.
Ennél a kérdésnél is kijön, hogy leginkább a Jobbik-szavazók és a bizonytalanok utasítják el a szakmai autoritást: mindkét csoportban 30 százalék feletti azok aránya akik szerint másokra, illetve egyik szakértői csoportra sem kellene a kormánynak hallgatnia.
Milyen mértékű szigorítások elfogadhatók?
Beszédes a pártpreferencia szerinti megoszlás abban a kérdésben, hogy milyen szigorúságú korlátozó intézkedéseket tartanak az emberek elfogadhatónak. Míg a médiában többnyire szigorú korlátozásokat sürgető természettudósok presztízse mindegyik választói csoportban igen magas, abban a tekintetben már nagyobb a szórás, hogy a legszigorúbb, vagy csak a szükséges korlátozó intézkedéseket fogadják-e el a válaszadók, esetleg még azokat sem.
A teljes lakosság arányában a relatív többség, 47 százalék a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat is elfogadná, további 36 százalék pedig csak a szükségeseket. 10 százalék alatti azok aránya, akik szerint nem szükségesek korlátozások, illetve a koronavírus nem veszélyesebb más vírusoknál.
A leginkább szigorításpártiak az MSZP-sek és a fideszesek: utóbbiaknak 64, előbbieknek 59 százaléka fogadná el a legszigorúbb korlátozásokat is. A szabadságukhoz leginkább a Jobbik-szavazók ragaszkodnak: közülük csak 30 százalék fogadná el a legszigorúbb korlátozásokat, és köztük a legmagasabb, 13 százalék azok aránya is, akik korlátozások nélkül vészelnék át a vírust, további 22 százalékuk pedig nem tartja azt különösebben veszélyesnek, vagyis a jobbikosok több mint egyharmada ellenez bármilyen korlátozást, ez nagyjából kétszerese a többi választói csoport hasonló értékeinek.
Az oltási kedv csak a fideszesekben szárnyal
Miközben a lakosság csaknem fele a legszigorúbb járványügyi intézkedéseket is elfogadná, arra a kérdésre, hogy beoltatná-e magát a koronavírus ellen, a válaszadóknak csak a 36 százaléka válaszolt igennel. Ennél jóval többen, 48 százaléknyian határozottan elutasítják az oltást, és 16 százalék a bizonytalanok aránya.
Ennek hátteréről Böcskei Balázs, az IDEA Intézet kutatási igazgatója azt mondta az Azonnalinak: eleve van egy nagyjából 20 százalékos oltásszkeptikus réteg a magyar társadalomban, erre pedig még rájön egy érthető bizonytalanság, ami abból fakad, hogy egy új vírusról és új vakcináról van szó. Ráadásul a koronavírus-járvány kapcsán kialakult információs cunamiban még nehezebben érzik úgy a polgárok, hogy megalapozott választ kaphatnak a kérdéseikre.
Ebben a kérdésben vannak a legnagyobb eltérések a pártpreferencia tekintetében, főleg kormánypárt-ellenzék megoszlásban. A legmagasabb, 57 százalékos arányban a fideszesek oltatnák be magukat. Az ellenzéki pártok közül csak a momentumosok körében viszonylag magas, 46 százalékos az oltási kedv, az MSZP-sek között csaknem kiegyenlített az oltáspártiak és az azt elutasítók aránya.
A DK és különösen a Jobbik szavazói egyértelműen elutasítják az oltást.
Adná magát, hogy az ellenzéki szavazók oltással szembeni bizalmatlanságát a kormánnyal szembeni bizalmatlanságnak tudjuk be, azonban ha megnézzük a motivációkat, kiderül, hogy nem ilyen egyszerű a helyzet.
A pártpreferencia szerinti megoszlásból az látszik, hogy a leginkább oltáspárti Fidesz-szavazók nagy többsége azért oltatná be magát, mert bízik a tudományban, és ehhez képest csak feleannyian válaszolták azt, hogy a kormány iránti bizalmuk motiválja őket erre.
Inkább politikai alapon döntenek erről a DK és az MSZP szavazói, akik az EU-s engedélyezési eljárások iránti bizalom miatt oltatnák be magukat – már akik beoltatnák, hiszen mindkét körben viszonylag alacsony, 28, illetve 38 százalék az oltási hajlandóság. A messze legoltásellenesebb jobbikos szavazók között a legmagasabb azok aránya, akik úgy gondolják: az oltást kötelezően elő fogják írni. (Bár a kormányzat következetesen és rendszeresen hangsúlyozza, hogy az oltás opcionális lesz.)
Érdekes, hogy míg az első kérdés tanúsága szerint a magyarok elsöprő többsége az orvosokra, virológusokra és természettudósokra hallgatna járványügyben, mégis a vakcinák elutasítottságának is a tudománnyal, magukkal a vakcinákkal szembeni kétely az elsődleges oka.
Azok, akik elutasítják az oltást, a teljes lakosságban és szinte az összes választói csoportban 50 százalék körüli arányban hivatkoznak arra, hogy nem bíznak a vakcinákban. Átlagosan ezt követi a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, mint elutasítási ok, és csak harmadik helyen szerepel a saját immunrendszer erősségébe vetett bizalom. Ebből a tendenciából legfeltűnőbben az MSZP-s szavazók lógnak ki: ez az egyetlen szavazói csoport, ahol az elutasítás elsődleges indoka a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, valamint a saját immunrendszerbe vetett bizalom megelőzi a vakcinákkal szembeni gyanakvást.
A kormánnyal szembeni bizalmatlanság nem elhanyagolható, 12 százalék még a kormánypárti szavazók táborában is, ezt azonban a Fidesz-szavazók azon, 38 százalékos kisebbségére kell érteni, akik elutasítják az oltást.
A jobbikosok az egyetlen választói csoport, ahol az oltást elutasítók körében hibahatárt meghaladó, 3 százalék azok aránya, akik a közkeletű összeesküvés-elmélettel összhangban úgy vélik:
az oltással chipeket fognak beültetni.
Az EU-s szervekben bíznak az idősek, a kormányban kevésbé
Az oltással kapcsolatos attitűdöket életkor szerinti csoportokban vizsgálva az derül ki, hogy leginkább a középkorúak oltatnák be magukat (40 százalék), de majdnem ugyanilyen nagy az oltási hajlandóság az idősek körében is (39 százalék). A 18-39 év közötti korosztályban viszont csak 29 százalék oltatná be magát a koronavírus ellen, de köztük a legmagasabb az oltással kapcsolatban bizonytalanok aránya is.
Az oltáspártiak körében azt lehet megfigyelni, hogy a fiatalabbaktól az idősek felé haladva váltja fel a tudomány iránti bizalmat az EU-s intézmények iránti bizalom. A fiatalok és a középkorúak 57, illetve 54 százalékban a tudomány iránti bizalommal indokolják, hogy beoltatnák magukat, míg a hatvan év fölöttieknél ez az arány csak 39 százalék, közülük a legtöbben (49 százalékuk) az EU-s engedélyeztetési eljárásba vetett bizalom miatt adatnák be maguknak a vakcinát. Eközben a kormányban nagyjából egyenlően alacsony arányban (11-12 százalékban) bíznak a különböző korosztályokba tartozók.
Akik nem oltatnák be magukat, azok közt ahogy általánosan, úgy az egyes életkori csoportokban is 50 százalék körüli azok aránya, akik a vakcinák iránti bizalmatlanság miatt utasítják el az oltást.
Az idősek körében viszont jelentősebb motiváció a kormánnyal szembeni bizalmatlanság, mint más korcsoportokban: az oltást elutasító 60 év felettiek 40 százaléka hivatkozik arra, hogy nem bízik a kormányban, míg ez az arány a középkorúak és a fiatalok esetében 27, illetve 19 százalék. Az nem meglepő, hogy a fiatalok körében a legnagyobb, 27 százalék azok aránya, akik azért nem akarják beoltatni magukat, mert elég erősnek tartják az immunrendszerüket. Szintén a 18-39 közti korosztályban van mérhető támogatottsága (4 százalék) a chipbeültetős konteónak.
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
