2021 őszén Németország sorsdöntő szövetségi választás elé néz, hiszen Angela Merkel tizenhat év után távozik a kancellári pozícióból. A merkeli örökségről és a választás esélyeseiről Kiszelly Zoltán politológust kérdeztük.
– A jövő őszi parlamenti választás kimenetelét illetően a mostani számokból tudunk kiindulni: a CDU/CSU továbbra is a legerősebb pártszövetség, de jelenleg a Zöldek is nagy támogatottságot élveznek – jelentette ki Kiszelly Zoltán. A politológus kifejtette, hogy vagy e pártok koalíciója lehetséges, vagy folytatódhat az uniópártok és a szociáldemokraták (SPD) közötti nagykoalíció is. Ezenkívül egy harmadik, bár kevésbé valószínű felállás is lehetséges: az SPD szövetségre lép a Zöldekkel és a Die Linkével. Ehhez az utóbbinak sokat kellene engednie szélsőséges pozícióiból.
A CDU január közepi kongresszusán derül majd ki, hogy a három jelölt, Friedrich Merz, Armin Laschet és Norbert Röttgen közül ki lesz a párt új elnöke, aki egyben Angela Merkelt (képünkön) is válthatja a kancellári székben. Közülük a bevándorlást bíráló Merzet tartják a legesélyesebbnek, aki – Merkellel ellentétben – hosszú ideje képviseli a kereszténydemokraták jobbszárnyát. Rajtuk kívül Markus Söder, a CSU bajor miniszterelnöke is vár a kancellárjelölti kinevezésre, aki leginkább a Zöldekkel való koalíciót támogatná.
Kiszelly Zoltán arról is beszélt, hogy Merkel Németországon belül balra tolta a CDU-t, a korábban markánsan kereszténydemokrata pártból a politológus véleménye szerint szélkakas lett, vagyis arra fordul, amerről a szél fúj. Az olyan intézkedések, mint az atomerőművek bezárása és az azonos neműek házasságának legalizálása, a közvélemény alakulását követték, és a párt hatalmának fenntartását szolgálták. Merkel kormányzása alatt tehát előkészítette a baloldallal, azon belül a Zöldekkel való koalíciót.
Angela Merkel német kancellár védőmaszkot vesz fel a kabinet heti munkaülésén a berlini kancellári hivatalban 2020. december 16-án Fotó: MTI/AP/Hannibal Hanschke
Németország vezető szerepe az Európai Unióban az ország gazdasági súlyából ered, így továbbra is fennáll majd, viszont Merkel mint a legrégebben hivatalban lévő uniós vezető rutinjával kiemelkedik a többi politikus közül. Belpolitikai örökségén kívül a föderális Európa, azon belül a jogállamisági mechanizmus, Kiszelly Zoltán szavával élve az adósságunió megteremtése marad fenn utána.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
