Alaposan megrostálják George Floyd perének lehetséges esküdtjeit

Alaposan megrostálják George Floyd perének lehetséges esküdtjeit

Mielőtt az esküdtválogatás szakaszába lép a George Floyd halálának körülményeit vizsgáló tárgyalás, a bíróság egy tizenhat oldalas kérdőívet állított össze a lehetséges esküdtjelölteknek. A Floyd megölésével gyanúsított rendőrök ügyvédei szerint nem lehet tisztességes tárgyalást tartani Minneapolisban, mert az esküdtek joggal félhetnek attól, hogy döntésük hatására ismét kifosztják és felgyújtják a várost – írja a Washington Post.

A Washington Post értesülése szerint a George Floyd halála ügyében folyó büntetőper bírája egy tizenhat oldalas kérdőívet juttatott el kedden a per lehetséges esküdtjeinek azt vizsgálva, hogy a gyanúsított rendőrök vajon méltányos perre számíthatnak-e saját városukban, Minneapolisban.

Az afroamerikai George Floyd május 25-én vesztette életét, miután egy igazoltatás során négy fehér rendőrtiszt a földre kényszerítette. Egyik, Derek Chauvin, a per fő vádlottja, rátérdelt a nyakára. Floyd később a kórházba szállítás közben meghalt.

George Floydot ábrázoló transzparens egy New York-i tüntetésen. Fotó: MTI/EPA/Justin Lane

Az amerikai napilap szerint a bíróság által kiadott kérdőív egyebek mellett arról faggatja a lehetséges esküdteket, milyen nézeteik vannak a bűnüldözésről, az igazságszolgáltatásról illetve a Black Lives Matter-mozgalomról, de több üres oldalt is tartalmaz, ahol meg kell fogalmazniuk, mi mindent tudnak a konkrét ügyről. Mindemellett arról is számot kell adniuk, hányszor látták (ha látták egyáltalán) a George Floyd haláláról készült videót és mik a benyomásaik Floydról és a négy érintett rendőrről.

Függetlenül attól, mit hallott vagy látott az ügyről és függetlenül attól, milyen véleményt alakított ki magában, félre tudja-e tenni ezeket és tud-e dönteni az ügyben a bíróságon kapott bizonyítékok alapján, a jog szerint tisztességes és pártatlan módon? – teszik fel a kérdést a kérdőívben.

A kérdőív azt is tudakolja, hogy az esküdt-jelöltek maguk vagy bárki, aki közel áll hozzájuk, részt vett-e bármilyen tüntetésen Floyd halálát követően, ha igen, akkor vitt-e magával transzparenst és pontosan mi állt rajta. Azt is megkérdezik az esküdt-jelöltektől, hogy személyesen érintették-e őket a Floyd halála utáni májusi tüntetések: „megsérült-e Ön vagy valaki, akit ismer, szenvedett-e anyagi kárt?” A kérdőív azt is kérdezi, hogy mit gondol az esküdt-jelölt, vajon „pozitívan vagy negatívan befolyásolták” a közösséget a Floyd halála utáni tüntetések.

Hírdetés

Tiltakozók kiabálnak a napok óta tartó tiltakozások egyikén, miközben a háttérben több épület ég, köztük a Minnesota állambeli Minneapolis harmadik körzetének rendőrsége is 2020. május 28-án. Fotó: MTI/EPA/Craig Lassig

Tucatnál is több további kérdés szól a rendvédelemről, így a véleményüket például a Minneapolisi Rendőrségről illetve arról, hogy valaha tapasztalták-e személyesen, hogy a rendőrség több erőt alkalmaz, mint amennyi szükséges. A kérdőívben azt is tudni akarják, hogy a potenciális esküdttel szemben valaha alkalmaztak-e fojtófogást rendvédelmi szervek vagy valamely önvédelmi óra során, vagy kiképezték-e a fojtófogásra, illetve van-e bármilyen harcművészeti tapasztalatuk.

A kérdőív egyik részében több állítást kell értékelni aszerint, hogy a válaszadó egyetért-e a benne foglaltakkal, vagy sem. A Washington Post a következő állításokat hozza példaként: „támogatom a Minneapolisi Rendőrség forrásainak csökkentését”, „a rendőrség egyenlően kezeli a fehéreket és a feketéket ebben az országban,” illetve „nem bízom a rendőrségben.”

Az esküdtek kiválasztására márciusban kerül sor, a nyitóbeszédekre várhatóan március 29-én. A bíró becslése szerint a per nagyjából három-négy hétig tarthat.

A kérdőív azt követően készült el, hogy az ex-rendőrök ügyvédei megkérdőjelezték annak a lehetőségét, hogy Minneapolisban elfogulatlan esküdtszék ítéljen az ügyükben. Vélelmüket az ügy erőteljes médiavisszhangja és a hozzá kapcsolódó tüntetések lehetséges eldurvulására alapozták, amelyek akár az esküdteket is érinthetik.

A George Floyd fekete bőrű férfi halála miatt tiltakozók tüntetnek békésen Minneapolisban 2020. május 29-én. Fotó: MTI/EPA/CRAIG LASSIG

Az ügy felügyeletével megbízott Peter Cahill, Hennepin megye kerületi bírója az előző hónapban elutasította a védelem arra vonatkozó indítványát, hogy az ügyet vigyék el Minneapolisból. Úgy érvelt: a „tisztességes és biztonságos tárgyalás” megtartható a városban és „nincs Minnesota államnak olyan sarka, amelyet meg lehetne óvni George Floyd halálának tárgyalás előtti visszhangjától.” A bíró hozzátette: átgondolja a döntését, ha a bíróság meggyőződik arról, hogy a tisztességes és pártatlan perre nincs lehetőség.

Szeptemberben, az előzetes meghallgatásokon a bíró azt mondta a védőügyvédeknek: a szokásosnál jóval hosszabb esküdtválogatási folyamatot tervezett és kérdőíveket is küld ki a lehetséges esküdtek szokásosnál nagyobb köre számára.

George Floyd halálát követően nemcsak a Black Lives Matter-mozgalom kapott lendületet, hanem országszerte több város is lángba borult a radikális tüntetők és fosztogatók miatt, köztük maga Minneapolis is. A városban megnőtt a bűnözés és folyamatos a feszültség az etnikai és rendvédelmi kérdésekben. A védőügyvédek szerint ezek a feszültségek hátrányosan érintik ügyfeleiket. A legutóbbi bírósági meghallgatáson az egyik ügyvéd azt mondta, az esküdtek tarthatnak attól, hogy ha a tüntetők elégedetlenek lesznek az ítélettel, akkor ismét tűzbe borítják Minneapolist.

 


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »