Hosszú folyamat vezethetett Bige László őrizetbe vételéhez

Hosszú folyamat vezethetett Bige László őrizetbe vételéhez

Az ötödik leggazdagabb magyarként 170 milliárdos vagyonnal rendelkező Bige László többször is azt nyilatkozta, nem tagja a kormányközeli üzleti köröknek, ez áll a gyanúsítása hátterében. Bige László cégei – így a Bige Holding, illetve annak legjelentősebb vállalata, a péti Nitrogénművek – többször álltak rendőrségi és versenyhivatali vizsgálat alatt az elmúlt években. A Bigével szemben felrótt, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésért és a vesztegetés elfogadásáért akár 10 év börtön is adható. Ezeket a gazdasági bűncselekményeket egyenként is nagyon súlyosan büntetik.

Bige László tavaly nyáron záratta be az egykori szolnoki Tiszamenti Vegyiműveket, mert a katasztrófavédelem a kénsavgyárban tapasztalt rendellenességekre hivatkozva megtiltotta az üzem működését.

A nagyvállalkozó tavaly ősszel a Bloombergnek azt mondta: azért záratták be a hatóságok a szolnoki műtrágyagyárát, mert nem tagja a magyar miniszterelnök belső üzleti köreinek. Nekik, illetve Csányi Sándornak, az OTP Bank elnök-vezérigazgatójának érdeke a kiszorítása.

Május elején először a 24.hu tudta meg, hogy börtönbüntetést és 135 millió forint vesztegetési pénz elkobzását indítványozta az ügyészség Bige Lászlóval szemben. A felvásárlásait és beruházásait sokáig OTP-hitelből finanszírozó milliárdos megismételte: a NER-t, illetve Csányi Sándort sejti a vádemelést megelőző hatósági vizsgálatok mögött.

Az OTP elnök-vezérigazgatója pár nappal a vádemelés után idén májusban, az InfoRádió Aréna című műsorában így reagált erre:

„…Kijelentettem már korábban és egyértelműen: nem kívánom megvásárolni a Nitrogénműveket. Ha valaki megnézi egyébként ennek a cégnek a mérlegét, és ért hozzá, akkor rájöhet, hogy nem is érné meg megvásárolni. Ez az egyik. A másik: többször vádolt már Bige úr azzal, hogy meg akartuk szerezni a cégét, például felmondtunk OTP-hiteleket. Többször kértük, tegye lehetővé, hogy a bank a banktitkokat nyilvánosságra hozza az ő hitelével kapcsolatban. Mert nagyon könnyű és kényelmes szituáció, hogy ő vádaskodhat, mi pedig – betartva a banktitokkal kapcsolatos szabályozásokat – nem mondhatunk semmit. A lényeg az, hogy ezzel kapcsolatosan beperelt bennünket, de elveszítette, a bíróság nekünk adott igazat. Tehát az OTP szabályszerűen járt el. […] Egyébként jellemzők ezek az esetek, ugyanez fordult elő Matyi Dezsővel kapcsolatban annak idején, ő is vádaskodott. Általában, ha valaki elkövet egy hibát, akkor könnyebb másra mutogatni, minthogy beismerje, hogy ő hibázott. […] Gondolkodtam arról, hogy bepereljem-e Bige urat hitelrontásért, meg mindenféle jogcímen, de azt gondolom, az egész ügy nem ér annyit, hogy ezzel foglalkozzam.”

Bige László, aki 2019-ban 170 milliárd forintra becsült vagyonával az ötödik leggazdagabb magyar volt, a 2010-es kormányváltás után dédelgetett növekedési terveket: meg akarta szerezni a közel 10 ezer gazdálkodót elérő agrárintegrátorcéget, a nádudvari KITE Zrt.-t. Ezzel kezében tarthatott volna egy kiterjedt értékesítési hálózatot, a KITE azonban végül a Bonafarm cégcsoportban érdekelt Csányi Sándorhoz került, a tulajdonosváltás után pedig az agrárintegrátorcég nem vásárolt már Szolnokról.

A két rendbeli különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel, hamis magánokirat felhasználásával és vesztegetés elfogadásának bűntettével gyanúsított, és azóta őrizetbe vett Bige László a vád szerint még 2010-ben megállapodott egy vállalkozóval abban, hogy több ezer tonna terméket ad át neki, és azt a forgalmazó a piaci árnál olcsóbban, részben számla nélkül értékesíti. Bige cserében vállalta, hogy a vállalkozónál letétbe helyezett terméket később minőségi kifogásra hivatkozva leértékeli, így a forgalmazó is haszonhoz jut.

Hírdetés

A számla nélkül értékesítő vállalkozó 135 millió forintot juttatott vissza Bige Lászlónak.

A nagyvállalkozó még tavasszal azt mondta: nem érti, neki mi köze van ahhoz, hogy valaki a tőle megvett árut számla nélkül adja el. Szerint ennek egyetlen célja az ő zaklatása és meghurcolása. Azt is aggályosnak nevezte, hogy valaki tíz év után vádalkut köt és bejelenti, hogy állítólag megvesztegette őt.

Nyitókép: MTI/Balázs Attila

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »