Erre a katonaférfiúra bő hetven esztendeje szinte senkinek nem volt még egy véletlenül elejtett jó szava sem: igen, úgy tanultuk – úgy tanították –, hogy szép hazánk legsötétebb embere Prónay Pál volt.
Erre a katonaférfiúra bő hetven esztendeje szinte senkinek nem volt még egy véletlenül elejtett jó szava sem: igen, úgy tanultuk – úgy tanították –, hogy szép hazánk legsötétebb embere Prónay Pál volt.
Nem is igen merte volna a rehabilitását kérni senki – hogy is merte volna, hisz gondoljunk csak Horthy Miklós (1868–1957) kormányzóra vagy éppen a méltatlanul kivégzett Bárdossy László miniszterelnökre (1890-1946), az előbbi szobra dánielpéteri vörös festéket kapott – bírói dicsérettel, az utóbbinak pedig a történelemtől csak annyi “kegyelem” jutott, hogy kötél helyett golyót járt…
Aztán teljesen váratlanul Oroszföldről érkezett a jó szó: a moszkvai ügyészség határozata szerint jogtalanul ítélték el Prónay Pált. A hazai politikai haragözön persze nem feltétlenül Prónay igaztalan halálra ítélésével kapcsolatos – ez csak kapóra jött a hatalomnak.
De tekintsük át röviden tótprónai és blatniczai Prónay Pál (1874-kb.1946) magyar katonatiszt, lajtai bán életútját. Prónay katona volt – Budapesten a Ludovika Akadémián végzett. Az első világháború (akkoriban: a Nagy Háború) után a Jászkun Huszárezredből mint százados szerelt le. A kommün alatt, illetve után, 1919. júniusban Szegeden leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, amely együttműködött Horthy Nemzeti Hadseregével.Különítményeseivel – mintegy lemásolva a vörös Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságokat – több helyütt is megbosszulták a forradalmi vérengzéseket.
Prónay Pál döntő szerepet játszott a nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában: ennek során a magyar irreguláris alakulatok megakadályozták az osztrák rendőr és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés által kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre. Sikeres katonai ellenállására jellemző, hogy az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiálthatták a független Lajtabánságot – ennek vezetőjévé megválasztották lajtai bánnak. A fegyveres ellenállás lényegében kikényszerítette az antant hatalmaktól a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírását.
Prónayt utóbb nyugdíjazták, és félreállították, azonban a továbbiakban is részt vett a politikai és katonai megmozdulásokban, valamint a Rongyos Gárda 1938-as újjászervezésében is. Annyi bizonyos, hogy a XX, századi történetírás jócskán adós Prónay szerepének tisztázásával – ám ehhez kétségtelenül szükséges lenne felnyitni egyebek közt azt a bizonyos csurkai Hatodik koporsót is, hisz a szálak egész Trianonig, sőt azon túl vezetnek.
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
(Archív)
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
