„Krisztián, kollégák vagyunk, tegeződjünk!” – kezdte Karikó Katalin a bemutatkozásomat és az interjúkérelmet tartalmazó e-mailemre érkezett válaszlevelét. Persze azonnal kaptam az ajánlaton, örültem is neki, ráadásul tényleg biológiából diplomáztunk mindketten, (ő Szegeden, én Budapesten), mégis elég furcsa érzés volt „Kedves Katalinként” megszólítani a néhány hónap alatt világsajtó és tudományos közvélemény érdeklődésének középpontjába került kutatót. Mintha Deák Bill ajánlotta volna Fekete Pákónak a tegeződést, csak úgy, kollegialitásból.
Eredetileg interjút szerettem volna készíteni az egyik legígéretesebb COVID-vakcinát fejlesztő cég, az immár közismert BioNTech igazgatóhelyetteseként és kutatási vezetőjeként dolgozó kutatóval, de elfoglaltsága miatt erre csak hónapok múlva kerülhet sor. Most be kell érnünk annyival, hogy Karikó Katalin pályaívén keresztül szemléltetjük, hogyan lesz egy kisújszállási lányból a 2020-as év egyik legismertebb kutatója. Ő ugyanis nem az a tipikus „Magyarországon világhírű” tudós, az általa kidolgozott technikán alapuló COVID-vakcinák (a többesszám indokolt, ugyanis nem csak a BioNTech-kel együttműködő Pfizer dolgozik ilyennel) miatt egy csapásra lett világszerte ismert és elismert kutató.
Bár korábban sem kellett szégyenkeznie…
Karikó egy régebbi interjújában arról mesélt, hentes édesapja révén már gyermekkora óta vonzódott az anatómiához és biológiához. A Forbesnak idén júniusban azt nyilatkozta, a szegedi egyetem biológia szakán kezdetben sok nehézséggel kellet megküzdenie, egy szót sem tudott például angolul, ráadásul, meséli:
Mindez hamar meg is valósult, három éven át népköztársasági ösztöndíjat kapott, frissdiplomásként pedig a kor vezető magyar élettudományi intézetében, a Szegedi Biológiai Központban sikerült elhelyezkednie. Antivirális, vírus ellenes molekulák működését tanulmányozta, köztük a vírusokban örökítőanyag funkcióját is betöltő, az élő szervezetekben pedig a fehérjeszintézisben kulcsszerepet játszó ribonukleinsavét (RNS). Mivel Szegedről létszám-leépítés miatt távoznia kellett, egy kisebb kitérő után a Pennsylvania Egyetemen kötött ki, ahol folytatta az RNS-ekkel megkezdett munkát. „Mi már 1986-ban kezeltünk HIV-fertőzötteket duplaszálú RNS-sel.” – mesélte a Forbesnak, bár ez az irány zsákutcának bizonyult. 1995-ben aztán, mivel nem sikerült pályázati pénzt szerezni az mRNS kutatására, lefokozták professzori állásából, kevesebbet keresett laborja technikusainál is.
A kilencvenes évek végén jött az áttörés. Kollégájával Drew Weissmannal ekkor dolgozták ki azt az immár Karikó-Weissman technikának nevezett módszert, amely ma számos COVID-vakcina fejlesztésének alapját adja.
Az, hogy mRNS-molekulákat vakcinák készítése kapcsán vizsgálják, nem volt újdonság. Több kutatócsoport is foglalkozott a témával, ugyanakkor mindnyájan ugyanabba az akadályba ütköztek. A kísérleti állatok immunrendszere, érzékelve az idegen örökítőanyagot, minden alkalommal gyulladásos reakciókkal válaszolt, ezért a molekula nem funkcionált vakcinaként.
Nem tudta ellenanyag készítésére ösztökélni a szervezetet.
Az mRNS-terápia, bár még napjainkban is gyerekcipőben jár, a jövő egyik legígéretesebb eljárása lehet. Úgy az onkológiában, mint a kardiológiában (nem is beszélve a vírusok elleni védőoltásokról) forradalmasíthatja a gyógyítást, szívrohamon átesett vagy rákos betegek életét mentheti meg. Míg az előbbinél a sejtregenerációt javíthatja, addig utóbbinál a rákos sejtek elpusztításában segíthet az immunrendszernek. Bár gyakorlatban is működő, a klinikumba bevezetett mRNS-terápia még nincsen, cégek tucatjai, köztük maga a BioNTech is, foglalkozik mRNS-en alapú terápiás fehérjék klinikai tesztjével.
Katalin, szó szerint, milliódolláros ötlete tulajdonképpen egy előfeltevés volt.
Mi történne, ha az mRNS alkotóelemeinek egyikét, például az uridint kicserélné. A kutató pseudouridinnel próbálkozott, amely az emberi sejtek RNS-ében leggyakrabban előforduló, módosított változata az uridinnek.
Portálunknak így mesélt erről a kísérletéről:
„Nem is mondtam el akkor senkinek, annyira furcsa volt” – mesélte egy korábbi interjúban, „rögtön éreztem, itt valami nagyon, nagyon fontosra bukkantunk!”. A legfontosabb kérdés az volt, hogy az immunrendszer így is betolakodóként tekint-e a molekulára? Kollégája, Drew Weissman kiderítette, hogy nem. Az ötlet működik!
A sors furcsa fintora, hogy hiába jutott eszébe Karikónak, ami előtte senkinek, az egyik legismertebb, a tudományos folyóiratok etalonjának számító Nature elutasította a felfedezésről szóló tanulmány közlését.
Jelentéktelen felfedezés – mondták. Végül az Immunity nevű szaklapban jelent meg a cikk, Karikó és a kutatásban oroszlánrészt vállalt Weissman pedig levédették az eljárást és céget alapítottak.
Ennek később óriási jelentősége lett! A felfedezésről ugyanis éveken keresztül csak a legszűkebb szakterületen belül beszéltek, mígnem 2010-ben megjelent egy publikáció, amely arról számolt be, módosított mRNS-ekkel egyszerű hámsejtekből őssejteket sikerült előállítani. A kutatást vezető Derrick Rossi a tudósvilág sztárja lett, a Time a legbefolyásosabb emberek közé választotta, cége, a Moderna pedig óriási tőkére tett szert. Rossi néhány hónappal ezelőtt adott interjújában azt mondta,
ha megkérdeznék, kinek kell a következő kémiai Nobel-díjat kapnia, habozás nélkül azt felelné, Karikónak és Weissmannak.
Ma a BioNTech mellett a Modernáé az egyik legígéretesebb vakcina. E két cég összesen 150 millió dollárt fizetett Karikóék szabadalmáért (nem a kutatóknak, időközben az egyetem egy másik cégnek adta el a szabadalom használati jogát).
A német BioNTech 2013-ban le is szerződtette a magyar kutatót.
Karikó a brit Telegraphnak nemrégiben azt mondta, „megvalósult álom” a vakcina tesztek során mutatott hatékonysága, de a kialakult médiaérdeklődéssel csak nagyon nehezen tud mit kezdeni, „nem készültem fel a rivaldafényre” – fogalmazott.
Arról viszont meg van győződve, a legígéretesebb eljárás az övéké. A módosított mRNS ugyanis nem hagy nyomot a szervezetben, a mellékhatások kizártak, a vakcina anyaga lebomlik, csak a vírus elleni harca toborzott antitestek maradnak. Szerinte az eljárás nem csak a COVID-vakcina miatt fontos. „Ha majd egy újabb vírus söpör végig a világon, sokkal felkészültebbek leszünk, gyorsabban visszaverjük a támadást.” – nyilatkozta a Szegedi Egyetem honlapjának még tavasszal.
Arra a kérdésünkre, kutatása és a COVID-vakcina kapcsán zajló fejlesztések befolyásolják-e a jövő orvostudományát, Karikó határozott igennel felelt. „Módosított mRNS-en alapulóinfluenza, Zika- és cytomegalo vírusok (néhány éve nagy sajtóvisszhangot kapott a többek között törpefejűséget okozó Zika-vírus – a szerk. megj.) elleni védőoltás már klinikai fázisban van.”
– nyilatkozta a kutató, aki azt mondja, hiába vannak előrehaladott állapotban a fejlesztések, hátradőlni nincs ideje, rengeteg iránya van még az mRNS-kutatásoknak.
A koronavírus-járvány őt is home office-ba kényszerítette. Mint mondja, 8 hónapja már nem Németországban, hanem philadelphiai otthonában dolgozik. Ez különösen nehézzé teszi a közös munkát, hiszen:
Tudományos pályája befejezésén ugyanakkor egyáltalán nem gondolkodik.
A vakcina fejlesztésének egyik kulcsfigurájaként nehezen éli meg a Németországban különösen erős vakcinaszkeptikus hangokat. Azt mondja, érthető, hogy egy-egy új technológia bevezetésekor sokan szkeptikusok és információk hiányában rémhíreket terjesztenek. A koronaszkeptikusok nézeteit ugyanakkor kutatóként nem szerette volna minősíteni, inkább egy érdekes kis anekdotával szemléltette, miről is van szó tulajdonképpen.
A Financial Times információi szerint néhány napon belül Britanniában, az Egyesült Államokban majd az Unióban is engedélyezhetik a Pfizer-BioNTech vakcináját. Nagy-Britanniában már jövő hétfőn megkaphatják az érdeklődők az első oltásokat, az USA-ban pedig a jövő hét második felében indulhat az oltási program.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
