Megrendült a svédek bizalma a Covid-19 járvány hatósági kezelésének hatékonyságában – s az már csaknem általános aggodalomra ad okot, hogy kezd elfogyni az egészségügyi ellátó rendszer kapacitása.
Egy az Ipsos által elvégzett és pénteken közzétett felmérés szerint a megkérdezettek 82 százaléka „kissé” vagy „nagyon” aggódik amiatt, hogy az egészségügy vajon képes-e kezelni a járványügyi problémákat. A hatóságok képességeibe vetett bizalom is zuhant: míg októberben a válaszadók 55 százaléka nyilatkozott bizakodóan, addig mára ez az arány 42 százalékra süllyedt. A svédek 44 százaléka pedig attól tart – szemben a korábbi 31 százalékkal –, hogy az illetékesek nem tesznek meg mindent a vírus elleni harcban.
– magyarázta Nicklas Kallebring, az Ipsos elemzője.
Nem csoda, hiszen egyelőre a nyomát sem látja a nyájimmunitásnak a lakosság körében Svédország fővirológusa, pedig most éppen csökkenőben van a megfertőződések üteme. Anders Tegnell egy minapi sajtótájékoztatón elismerte: bonyolult a nyájimmunitás kérdése a koronavírus-járvány elleni harcban, nehéz mérni, s a hivatalos adatok is megkérdőjelezhetők. A svédek a világjárvány kitörése óta sokkal nagyobb arányban fertőződtek meg, mint északi szomszédaik. Minden harmadik tesztelt stockholmi már hordoz antitestet, ezért azt gondolták, nem zárják le sem a fővárost, sem az országot. Az ajánlott intézkedéseket pedig vagy betartja valaki vagy nem – mindenesetre nem kötelező. A svéd hatóságok ugyanakkor világossá tették, hogy az immunitás nem egészségpolitikai cél, de az ország vírusnak való kitettsége nyilvánvalóvá teszi az elmélet tesztekkel való ellenőrzését.
Egy nemrégiben készült OECD-jelentésben a tízmilliós skandináv államot a járvány által az egyik legjobban sújtott országnak tekintik a Covid-19 okozta elhalálozások és megfertőződések relatív arányát tekintve. Viszonylag nyugodt nyár után őszre meglódult a napi esetek száma:
néhány napja meghaladta a hétezret, a fertőzötteké a 230 ezret, a halottaké pedig a 6500-at.
Csütörtöki adatok szerint kétszáz embert kezelnek intenzív osztályokon. Stockholm ezért kénytelen volt átértékelni a járványhoz való laza hozzáállását. Stefan Löfven miniszterelnök a hó elején bejelentette, hogy ezentúl nyolcnál több ember nem gyülekezhet nyilvános helyen, az alkohol árusítása pedig tilos este tíz után. A kormányfő múlt vasárnapi televíziós beszédében még több intézkedés bevezetésére tett ígéretet. Ideje is volt a szigorításnak, mivel a svédországi kórházak intenzív osztályai igen gyorsan telnek, ráadásul a hatóság közölte, nem szabad túl nagy reményeket táplálni a bizonytalan megjelenésű vakcina iránt.
– mondta Thomas Linden, a svéd egészségügyi és jóléti hivatal vezető munkatársa.
A svéd statisztikai hivatal egyidejűleg közölte, hogy a járványügyi válság hatásaként mérséklődni fog a várható élettartam, pedig az elmúlt száz évben csaknem megszakítatlan volt az emelkedés.
A járvány hányaveti kezelésének következményei az idősotthonokban mutatkoznak meg leginkább, ezt az illetékesek el is ismerték. Az ezekben gondozott öregek teszik ki ugyanis a fertőzésben elhunyt áldozatok felét. A svéd egészségügyi és szociális szolgáltatási felügyelet (IVO) szerint ráadásul több lakó azelőtt halt meg, hogy bármiféle orvosi vizsgálatot végeztek volna rajta.
Az ellátás szintje a járványhelyzethez képest rendkívül alacsony – mondta Sofia Wallström, az IVO igazgatója egy konferencián. A nyugdíjasházak látogatási tilalmát még április 1-jén elrendelték, de októbertől visszavonták – ám most több város is visszaállította.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
