Bátyja örökségét kívánta továbbvinni, de az övéhez hasonló sors várt Bobby Kennedyre

Bátyja örökségét kívánta továbbvinni, de az övéhez hasonló sors várt Bobby Kennedyre

95 éve, 1925. november 20-án született a massachusettsi Brookline-ban Robert Francis „Bobby” Kennedy amerikai politikus, John F. Kennedy elnök öccse és igazságügyi minisztere, szenátor, elnökjelölt.

Kilenc gyermek közül a hetedik volt, életét meghatározta a család versengő, ám összetartó légköre. Apja, Joseph P. Kennedy sikeres üzletember, egykori brit nagykövet politikai ambícióit fiaiba is átültette. Robert harcias, agresszív és szenvedélyes volt, ám a legvégsőkig hű apjához és idősebb testvéreihez. Rövid ideig a haditengerészetnél szolgált, majd a híres Harvard egyetem futballcsapatában tűnt ki. Jogi diplomát szerzett, nevelésében azonban sokkal fontosabb szerepet játszottak a családi ebédek, ahol apja fejtette ki nézeteit politikáról, történelemről és a világ dolgairól.

1952-ben ő vezényelte le bátyja, John sikeres szenátusi választási hadjáratát, majd a McCarthy-féle vizsgálóbizottságban dolgozott. Később átkerült a szakszervezeti visszaéléseket vizsgáló szenátusi bizottságba, ahol kitűnt a maffiakapcsolatokkal vádolt szakszervezeti vezér, Jimmy Hoffa kihallgatásakor.

1959-ben a bizottságot otthagyva bátyja elnökválasztási kampányába vetette magát, „JFK” megválasztása után az igazságügyi miniszteri poszttal honorálta öccse erőfeszítéseit. Robert befolyása formális tisztségénél jóval nagyobb volt, gyakran társelnöknek nevezték. Az elnök legszorosabb tanácsadói közé tartozott, amivel kivívta az alelnök, a magát háttérbe szorítva érző Lyndon Johnson ellenszenvét.

Robert vezette azt a fiatal és tapasztalatlan, de lelkes, képzett és az elnökhöz végsőkig lojális csapatot, amely gyorsan szembekerült a Fehér Ház bürokráciájával. Robertet vádolták korrupcióval, hivatali túlkapásokkal, bátyját nepotizmussal, de ez egyiküket sem érdekelte. Miniszterként országos kampányt kezdett a szervezett bűnözés, a maffia és a szakszervezetek összefonódása ellen és támogatta a polgárjogi mozgalmakat. Az 1963-as dallasi elnökgyilkosság után is hivatalában maradt egy ideig, de viszonya igen feszült maradt Johnson elnökkel.

Hírdetés

John F. Kennedy meggyilkolása hatalmas megrázkódtatást jelentett számára, főként hogy a merénylet két nappal születésnapja után történt. Robert most már a legidősebb élő fiúként a család feje lett, és elhatározta: tovább viszi bátyja örökségét. Lemondott miniszteri tisztségéről és New Yorkban szenátorrá választatta magát. A törvényhozás tagjaként korábbi álláspontjával szembefordulva ellenezte a vietnami szerepvállalást, kiemelt figyelmet szentelt a kisebbségek, a feketék, az indiánok és a bevándorlók ügyének, a szegénység elleni küzdelemnek.

1968-ban megpályázta a demokrata párt elnökjelöltségét, liberális programjának középpontjába az igazságosságot, a szabadságjogokat és a szociális programok kiterjesztését állította. Mivel a hivatalban lévő Johnson elnök visszalépett, ő számított a legesélyesebb demokrata jelöltnek. Több megnyert előválasztás után Kaliforniában, a Los Angeles-i Ambassador szállóban tartott 1968. június 5-én gyűlést.

Már távozóban volt, amikor a zsúfolt folyosón egy 24 éves palesztin származású diák, Szirhán B. Szirhán közvetlen közelről többször rálőtt. Az egyik lövés fején találta a politikust, aki már nem is tért magához és június 6-án a reggeli órákban, 42 éves korában meghalt. Június 8-án New Yorkban ravatalozták fel, majd Washingtonban bátyja mellé temették. Gyilkosa beismerte tettét, ma is életfogytiglani börtönbüntetését tölti, de kitartóan állítja: semmire sem emlékszik.

Robert Kennedy huszonöt éves korában nősült meg, házasságából tizenegy gyermek született, az utolsó már halála után. Apjától és bátyjától eltérően az ő magánélete nem volt a figyelem középpontjában, bár a legenda szerint Marilyn Monroe színésznőnek ő sem tudott ellenállni. Robert Kennedy halála körül sok a tisztázatlan kérdés, többen politikai összeesküvést sejtenek a háttérben. Halála egyúttal további tápot adott a Kennedy-család balsorsáról kialakult legendának, hiszen „a remény jelöltjének” halálával véget ért a dinasztia nagy korszaka.

Az utolsó fivér, Edward titkárnőjének titokzatos halála miatt botrányba keveredett, nem engedhette meg magának, hogy megpályázza az elnökséget, megelégedett a szenátori tisztséggel. John F. Kennedy elnök fia 1999-ben lett légi baleset áldozata, Robert legidősebb fia, Joseph fiatalon Edwardhoz hasonló botrány részese lett, így „csak” tizenkét évig képviselte Massachusetts államot Washingtonban. Robert Kennedy emléke ma is eleven, 2001-ben róla nevezték el az amerikai igazságügyi minisztérium épületét, Emílio Estevez pedig filmet készített életéről Bobby Kennedy – A végzetes nap címmel.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »