Ma olyan katonaférfiúról lesz szó, akire úgy bő hetven esztendőn át szinte senkinek nem volt még egy véletlenül elejtett jó szava sem.
Ma olyan katonaférfiúról lesz szó, akire úgy bő hetven esztendőn át szinte senkinek nem volt még egy véletlenül elejtett jó szava sem.
Igen, úgy tanultuk – úgy tanították –, hogy szép hazánk egyik legsötétebb embere Prónay Pál volt. Nem is igen merte volna a rehabilitását kérni senki – hogy is merte volna, hisz gondoljunk csak Horthy Miklós (1868–1957) kormányzóra vagy éppen a méltatlanul kivégzett Bárdossy László miniszterelnökre (1890–1946), az előbbi szobra dánielpéteri vörös festéket kapott – bírói dicsérettel, az utóbbinak pedig a történelemtől csak annyi “kegyelem” jutott, hogy kötél helyett golyót kapott a kivégzéshez…
Aztán teljesen váratlanul Oroszföldről, érkezett a jó szó: a moszkvai ügyészség határozata szerint jogtalanul ítélték el Prónay Pált.Tekintsük át röviden tótprónai és blatniczai Prónay Pál (1874–kb.1946) magyar katonatiszt, lajtai bán életútját.
Prónay katona volt – Budapesten a Ludovika Akadémián végzett. Az első világháború (akkoriban: a Nagy Háború) után a Jászkun Huszárezredből mint százados szerelt le. A kommün alatt, illetve után, 1919 júniusában Szegeden leszerelt tisztekből és altisztekből különítményt szervezett, amely együttműködött Horthy Nemzeti Hadseregével.
Különítményeseivel – mintegy lemásolva a vörös Szamuely Tibor vezette Lenin-fiúk által elkövetett gyilkosságokat – több helyütt is megbosszulták a forradalmi vérengzéseket. Prónay Pál döntő szerepet játszott a nyugat-magyarországi felkelés kirobbantásában: ennek során a magyar irreguláris alakulatok megakadályozták az osztrák rendőr- és csendőralakulatok bevonulását a Magyarország által a trianoni döntés által kiürített Sopronba és az elcsatoltnak ítélt határterületre. Sikeres katonai ellenállására jellemző, hogy az 1921. október 4-ére összehívott nemzetgyűlésen kikiálthatták a független Lajtabánságot – ennek vezetőjévé választották meg lajtai bánnak.
A fegyveres ellenállás lényegében kikényszerítette az antant hatalmaktól a soproni népszavazás (1921. december 14.) kiírását. Prónayt utóbb nyugdíjazták, és félreállították, azonban a továbbiakban is részt vett a politikai és katonai megmozdulásokban, valamint a Rongyos Gárda 1938-as újjászervezésében is. Annyi bizonyos, hogy a XX. századi történetírás jócskán adós Prónay szerepének tisztázásával – ám ehhez kétségtelenül szükséges lenne felnyitni egyebek közt azt a bizonyos csurkai Hatodik koporsót is, hisz a szálak egész Trianonig, sőt azon túl vezetnek.
Ma van Prónay Pál születésnapja: 1874-ben november 2-án született, Romhányban
Mészáros Sunyó Sándor – Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
