A villamosvasút tervét már 1884-ben elkészítette a berlini Siemens és Halske cég, de az ünnepélyes átadásra csak 1900. október 20-án kerülhetett sor.
A Pesti Közúti Vaspálya Társaság és a Budai Közúti Vaspálya Társaság 1878-ban egyesült, és immáron Budapesti Közúti Vaspálya Társaság (BKVT) néven kezdte meg a lóvasutak átalakítását villamosvonalakká, hiszen már a lovak abrakja többe került az elektromos áramnál. Az utolsó lóvasutat, a margitszigeti kivételével 1898-ban villamosították.
1888-ban Balázs Mór a Lindheim és Társa, valamint a Siemens és Halske cégekkel megalakította a Budapesti Városi Vasutat, és 1889. július 30-án helyezte üzembe Budapest első normál nyomtávú (1435 mm) vonalát az Egyetem tér–Stáczió utca–Köztemető út útvonalon. Még ebben az évben átadták a forgalomnak a Podmaniczky utcai vonalat is, majd 1890. március elejéig a nagykörúti villamosvonal Kerepesi (Rákóczi) útig, augusztusra a nagykörúti villamos Üllői útig vezető szakaszát is átadták. A következő évben a társaság új néven Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) Rt.-ként folytatta tevékenységét. Első vezérigazgatója Balázs Mór lett – írja a hirado.hu.
A BKVT járatai a páratlan, a BVVV vonalai a páros számokat kapták. E két cég közt zajló konkurenciaharc miatt a hálózatok fejlesztése sokszor átgondolatlanul folyt. A pesti rakparton épült villamospályára a BVVV kapta meg a jogot. Az építést 1896-ban kezdték meg, és 1897-re készült el a Boráros tér–Erzsébet híd közti szakasz. Az Erzsébet híd és az Akadémia közötti részt 1900. október 20-án adták át a forgalomnak.
A vonalat a korzó érintetlenül hagyása érdekében az alsó rakpart fölé épített 498 méter hosszú, három sor szegecselt oszlopon álló, vasszerkezetű viadukton vezették, a híd alatt aluljárók vezettek a partra, és raktárakat is létesítettek. A vágányokat a korzótól kő mellvéd és a kandeláberekkel egybeépített öntöttvas korlát választotta el, amelyet Ybl Miklós tervezett.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
