Komoly várakozás előzte meg az alelnökjelöltek vitáját a Trump–Biden személyeskedést sem nélkülöző szópárbaja után, amely végül békésebbre és szakmaibbra sikerült. A vitában több valótlanság is elhangzott, és egyes elemzők szerint a demokraták alelnökjelöltje, Kamala Harris többet ártott Joe Bidennek, mint amennyit használt.
A mostani alelnökjelölti vitát azért is övezte különleges figyelem, mert benne van az amerikai közbeszédben, hogy Joe Biden esetleges győzelme esetén nem töltené ki elnöki ciklusát. Ebben az esetben az alelnök venné át az elnökséget.
Az emberek abból a szemszögből is figyelték a vitát, hogy milyen lenne egy esetleges Harris-kormányzat – értékelte a múlt heti eseményt Járai Judit, a közmédia washingtoni tudósítója.
Az alelnökjelölti vita értékelésében nem volt összhang az amerikai médiában. A fősodratú, liberális média Kamala Harris győzelméről ír, de a mértékadónak számító Rasmussen felmérése ezt nem igazolja. Sokan úgy vélekednek, hogy Kamala Harris viselkedése nem volt úriasszonyhoz méltó, modoros volt, arcokat vágott, gúnyolódott.
Ráadásul egy elég nagy hazugságon is rajtakapták. A vitában az 55 éves demokrata szenátor azt mondta, hogy 1864-ben az akkori elnök, Abraham Lincoln a választások közelsége miatt nem jelölte a legfelsőbb bíróság megüresedett helyére kiszemelt jelöltjét. Történészek kiderítették, hogy ez nem igaz.
Harris a 16-ik amerikai elnök döntését próbálta szembehelyezni Donald Trumpéval, aki a választások előtt nem sokkal megnevezte, kit tartana alkalmasnak a szövetségi legfelsőbb bíróság megüresedett posztjára.
Amy Coney Barrett négynapos szenátusi meghallgatása hétfőn meg is kezdődött.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
