Magyarország az utóbbi hónapokban olyan fegyverbeszerzési üzleteket jelentett be, amelyre a nemzetközi sajtó is felkapta a fejét. A Krónikának nyilatkozó szakértő szerint ez a „modernizációs és haderőfejlesztési folyamat” nagyságrendjében nem tér el attól, amit szinte az összes kelet-közép-európai állam – kiemelten a balti államok, Lengyelország és Románia – esetében már az elmúlt években tapasztalhattunk.
A haderőfejlesztés főbb indokairól írt összefoglaló cikkében a magyarországi Portfólió portál arra emlékeztet, hogy bár a berlini fal leomlása után az európai vezetők általános elképzelése szerint véget értek az ideológiai vonalak mentén húzódó területszerző háborúk, a hadseregre maximum valami távoli országban történő békefenntartói küldetés teljesítésére van szükség. Aztán a 2014-ben a Krím orosz elcsatolásával kicsúcsosodott orosz–ukrán konfliktus kijózanító pofonként szolgált.
Nyilvánvalóvá vált, hogy bármikor adódhat olyan helyzet, hogy egy országnak meg kell védenie magát nem várt külföldi agresszióval szemben.
Bár a NATO alapelképzelése a hidegháború alatt a közös védelmi képesség fejlesztése és fenntartása volt – egyfajta „közös halmaz”, amelybe mindenki betesz egy kicsit –, a 90-es évek és a 2000-es évek elején egyre inkább az az elképzelés vált dominánssá a tagállamok részéről, hogy „Amerika majd megvéd”, és „amíg Amerika a szövetségesem, addig úgysem mer senki megtámadni.”
Aztán Donald Trump elnökké választása után közölte, hogy
az Egyesült Államok többé nem a világ csendőre, ideje újra beletennie mindenkinek a NATO alapszerződésében foglalt, GDP-arányos 2 százalékos haderőfejlesztési büdzsét a „közösbe”
– emlékeztet írásában a Portfólió. Ez a célérték a magyar kormány részéről a haderőfejlesztés kezdete óta nyíltan kimondott fontos prioritás.
A nagynak tűnő, több százmilliárdos vagy ezermilliárdos eszközbeszerzések ellenére sem éri még el az elvárt 2 százalékot Magyarország. A portál szerint most nem történik más, mint a magyar honvédség 30-40 éves eszközállományának lecserélése, melyek segítségével Magyarország honvédelmi képessége végre belép a XXI. századba.
A gazdaságélénkítés is fontos szempont a haderőfejlesztéssel kapcsolatosan. A Zalaegerszegen most létesülő Lynx-gyár például már a harmadik vadonatúj üzem, amelynek indulását az elmúlt években Magyarországon bejelentették.
Kiskunfélegyházán 2019-ben indult meg teljes kapacitással a kézifegyvergyártás, az Airbus Helicopters pedig 2021-ben kezdi meg Gyulán a helikopteralkatrész-gyártást, bár az utóbbi nem feltétlen katonai célú. Ezek az üzemek nem települtek volna Magyarországra a honvédség ilyen volumenű korszerűsítésének megkezdése nélkül – állatja írásában a portál.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
