Csontváry Kosztka Tivadar: A pozitívum (részletek)
„(…) A körülöttünk közelebb élő nemzetek közül fajtulajdonsággal kibontakoztak már a napimádók, ide tartoznak az őseink, az arabok és a görögök. A görögök után uralomra jutottak a rómaiak, de ezek már két ezer évvel előbb Bacchus-imádók voltak, így hát a pozitívummal semmiféle összeköttetésben nem állottak, ezt igazolja az a Bacchus templom, amit a rómaiak Baalbekben felállítottak.
Jóllehet e hitetlen állapot megszüntetésére a sors a Bacchus-templomot földrengéssel sújtotta s az erkölcstelen államot tűzzel is pusztította, később még Attilával is megostoroztatta, de anyagi érdek, a hitetlen, beszámíthatatlan állapot állami züllést is hozott létre, s e züllésből menekült Róma a kereszténységbe.
Ma, amikor az európai felfordulást a merkantil órával mérik, s bűnbakul Vilmos császárt emlegetik, ez csak arra vall, hogy egyetlenegy ember sincsen, aki látná s aki az európai kultúrának alapjait vizsgálná, s amikor a virágokat szemléli, az elvetett magra is gondolna. Igen, az európai kultúrvilágnak a magja Rómában lett pácolva, s hogy e pácból mi került ki, azt igazolja a „parla”!
Ma már nem titok, hogy a görögök érzéke az Isteni ihlettel összeköttetésben volt, de az sem titok, hogy a rómaiak Bacchussal összeköttetésben állottak, a perspektívát nem érzéssel, hanem számozással pótolták. Még a XV. században is Leonardo mérnöki távlatával szemben egyetlen egy Raffael volt az, akit a pozitívum ihlete meglátogatott és a plein air távlatba beavatott, de a legmagasabb fokot ő sem érte el. Ellenben az ógörögök összeköttetése oly tiszta volt, hogy a hideg követ is képesek voltak megszólaltatni. Mnesikles Nike torza felolvadása igazolja! – De igazolja azt is, hogy a rómaiak alkotásai a görögök utánérzéséből, utánzatából, főleg pedig a kiszámított távlatból táplálkoztak. Ez alkalmat adott a gyenge tehetségűeknek arra, hogy számítással alkossanak oly munkát, amire ihlet hiányában képtelenek voltak.
Innen kezdődött a sok apró csillag csillogása, amit betetőzött manapság a photographia; amely nemzetnek nincs eredeti művészete, nincs fajtulajdonságának jelleme, amely országban a művészet utánérzés, utánzatokból fejlődik, ott az állam törvényeit nem tisztelik, amely országban a művészetek élén utánérző, utánzó egyedek állanak, ott más pályán is tehetségtelen, protekciós egyedek uralkodnak. Tehetséges művész az, aki az élő perspektívát meg tudja csinálni. És ez a minimum az, amit ma a mozgó képekkel szemben lehet követelni.
De nemcsak a szobrászat és a festészet terén, hanem minden téren, ahol újat kell teremteni, tehát még a politikai és hadászati téren is művekre van szükség, aki Isten ihletével újat képes teremteni, a hideg számító holt távlattal szemben pedig felül tud kerekedni. Ezt igazolja a mazúri tavak hősének az eljárása, ki minden lépésnél az Isten útját, a pozitívumot látja.
Nézni nézhet mindenki, de látni csak az láthat, akit az Isteni gondviselés ezzel a képességgel különösen megáldott. És ezek a különös képességgel megáldott emberek vannak hivatva az ember művelődéstörténelmét gyarapítani, vagyis az adott esetben az Isteni bölcsességet igazolni.
(…)
Miért nem vesszük észre, hogy százféle nyavalya van, mely a testet rágja, ami tulajdonképpen speciális európai betegség, ahol az emberek sarlatánok után indulnak, salvarsanokban keresik a gyógyulást, és napi eledelül használják az Isten káromlását és tagadását. Isten tagadásával már kétezer évvel előbb a Rómaiak Baalbekben Bacchus, Antonius és Veszta-szűznek templomot emeltek, s ezek a rómaiak voltak később egész Európának urai és valláserkölcsi téren elöljárói. Innen áradt szét a nagy Istentelen káosz minden téren. Körül lett vonalazva először az Isten, hamis vonal alá került a közerkölcs, az anyagelosztás kötve lett a római joghoz, a pazar, szertelen élvvágy határokat nem ismert, s habár mindezt az isteni végzet földrengéssel sújtotta, intelmül Herkulaneum és Pompejit elpusztította. Attilát a közerkölcs helyreállítására mozgósította.
Ma a XX. században élűnk, az Isteni végzetnek tudtommal más a kívánsága. Egészséges ember, egészséges szívvel és érzéssel fejlődjék tovább az ember művelődéstörténelmének igazolására.
(…)
a háború
asszony leányaink a kóbor dámákkal szálltak síkra,
ezzel tetőzve volt a divat hóbortja.
festő szobrászaink elmerültek az utánzatokba,
ezzel a művészet ki lett szolgáltatva.
keleti fantáziával készült a biblia,
a természet ismeretből megyünk a moziba.
Titkos társulatok bérletbe vették az Isten imádását
s csengős perselyekbe gyűjtötték a magját.
Titkos társulatok alakultak az Isten tagadására,
a tekintély lerombolására.
Titkos társulatok alakultak a fajok elhomályosítására,
az egyéni képesség megakadályozására.
Titkos társulatok alakultak az anyag felhalmozására,
a hatalom megbénítására.
Titkos társulatok alakultak a történelem meghamisítására,
a fajbeli erény elpusztítására.
Titkos társulatok alakultak a nemes fajok kiirtására,
a fajtulajdonságok megbénítására.
Titkos társulatok alakultak a tehetetlenek fenntartására,
az anyagi jónak megosztására.
Titkos társulatok alakultak a szeszes italok pártolására,
az ember egészségének megrontására.
Titkos társulatok alakultak a dohányzás meghonosítására,
a nagymérvű húsevés fogyasztására.
Titkos társulatok alakultak a tea, kávé, ópium, cocain és morphium forgalmára, a telhetetlen kalmárok gazdagítására.
De alakultak titkos társulatok az arany, gyémánt s minden érték lefoglalására és a kőszén elpusztítására. De alakultak társulatok emberhús vásárlására, az Isteni teremtmény meggyalázására. Társulatok alakultak a fajtalanságra, a testi élvezet kihasználására. Társulatok alakultak a kenyér, zsiradék, a tej hamisítására s a liszt értéktelen osztályozására.
De kialakultak társulatok mindennek a hamisítására, csak nem az Isten imádatára.
Miért kötötte határokhoz az Isteni bölcselet ezen a világon mindent, ami fajtulajdonságot jelent?
Fajtalan nemzetközösséget, fajtalan közös szerelmet nem ismer el a természet.
Ti, hibás emberek, nem elég, hogy a sarlatánok útjain eltévedtetek, hanem az isteni természettel szemben támadásba mentetek. Ti nem voltatok megelégedve az egészséges tiszta levegővel, megrontottátok füsttel, bűzzel, ti nem voltatok megelégedve a legjobb forrásvízzel, teli tettétek magatokat különféle szesszel, tinektek hiába sütött a nap – ti nem vettétek észre, tielőttek hiába zúgnak a patakok, rohannak a folyók, megtermékenyíteni őket, ti nem voltatok arra valók.
Ám menjetek az ócsárolt barbárokhoz, akárcsak a Földközi-tenger partokhoz, mit művelnek ott az emberi kezek kis folyó vízzel, mentén letelepszenek. Milliók számára különfélét termelnek. Ők nem zúgolódnak a kis forrás, patak mentén, addig mi az egyik határban a kimaradt eső miatt zúgolódunk, a másik határban a bő eső miatt káromkodunk, a nagy vihar közeledtére a korcsmában pipára gyújtunk.
Ezek a hibák, melyek általánosan feltűnnek a világlátott egyén szemében, lehetetlen, hogy uralkodjanak a természetben. Éppen azért, mert az Isteni természet ezeket nem tűri, az emberi nem fajtulajdonságát elveszti. Fajtulajdonság nélkül a családfa nem fejleszthető, fejlesztés nélkül az élet ezen a földön nem folytatható.”
(Csontváry szövegét betűhíven közöltük.)
Forrás:badog.blogstar.hu
Tovább a cikkre »
