1. A régészek feltételezése szerint Dél-Amerikában már mintegy tízezer évvel ezelőtt megkezdődött a burgonyatermesztés, az erre vonatkozó leletek azonban bizonytalanok. A legkorábbi, i. e. 2500-ra datálható, teljes bizonyossággal burgonyagumóként azonosított maradványokat a közép-perui Ancón tengerparti területein találták meg.
2. A burgonya dél-amerikai spanyol hódítók révén az 1560-70-es évek környékén jelent meg Spanyolországban. Egy 1567-es szállítólevél tanúsága szerint a Kanári-szigetekről már 1567-ben is szállítottak krumplit Antwerpenbe.
3. A „pogányoktól származó” krumplit Európában sokáig az ördög keze munkájának tekintették. A bizalmatlansághoz hozzájárult, hogy sokan a mérgező levelét és termését fogyasztották el. A kontinensen a burgonyát sokáig botanikus kertekben, dísznövényként tartották, és legfeljebb az állatokat etették vele.
4. A burgonyatermesztést Franciaországban 1748-ban törvényben is megtiltották. A rendelkezést többek között azzal indokolták, hogy a krumpli leprát okoz. A törvényt csak 1772-ben törölték el.
5. A krumpli népszerűsítésében jelentős szerepet játszott Antoine Augustine Parmentier gyógyszerész, aki XVI. Lajos megnyerésével biztosította a burgonya sikerét. Parmentier akkor jött rá a burgonya magas tápértékére, amikor a hétéves háború alatt, porosz rabságban krumplival etették.
6. Marie Antoinette a hajába, férje, XVI. Lajos pedig egyik gomblyukába tűzött krumplivirágot, hogy így győzze meg a franciákat a burgonyatermesztés és -fogyasztás szükségességéről. A szokást a francia arisztokrácia is átvette.
7. A hasábburgonya angol neve ellenére (French fries) Belgiumból származik. A Meuse mentén élő emberek főként halat fogyasztottak, télen azonban befagyott a folyó, így 1781-ben hal formájúra vágott, forró olajban megsütött krumplival helyettesítették a halakat. Így született meg a sült krumpli.
8. Bár II. Frigyes porosz király is rájött a krumpliban rejlő lehetőségekre, alattvalóinak eszük ágában sem volt a növényt terjeszteni. Ezért az uralkodó maga hozott létre egy krumpliföldet, amelyet őrséggel őriztetett. A közelben lakó parasztok úgy gondolták, hogy Frigyes valamilyen rendkívül értékes növényt rejteget, ezért éjszaka elrabolták a krumplijait, és elkezdték maguk is termeszteni. A király terve bevált.
9. Oroszországban Nagy Katalin kezdte el a krumplit népszerűsíteni, nem túl nagy sikerrel. A burgonya elterjedése ellen az ortodox egyház is tiltakozott, mondván, a növény nem szerepel a Bibliában.
10. Előfordult, hogy a burgonya hiánya súlyos éhínségek forrása lett. Írországban – ahol ez volt a fő élelemforrás –1845-től 1851-ig szinte a teljes burgonyatermés elpusztult. Egymillióan haltak meg, és mintegy kétmillióan vándoroltak ki az USA-ba.
Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »
