A román politikai elit hatalma elvesztésétől tart, nem bízik a szomszédokban, a magyarellenességet pedig központilag szervezik Bukarestben – többek között erről beszélt a Krónikának a bukaresti állampolitika, illetve a tervezett amerikai csapatáttelepítések kapcsán Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági intézet vezető elemzője. Szerinte magyar–román viszonylatban nem lehet bízni a huszárvágásokban.
Néhány száz amerikai katona Romániába jövetele nem módosít lényegileg az ország biztonsági helyzetén – jelentette ki a Krónika kérdésére Barabás T. János, a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet kolozsvári származású elemzője annak kapcsán, hogy Adrian Zuckerman, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete nemrég közölte: jelentős számú amerikai katonát csoportosítanak át Romániába.
Lapunk ennek apropóján kérdezte az elemzőt a román–amerikai viszonyról, a Románia és a térség többi országa közötti kapcsolatokról, illetve a magyar–román közeledés lehetőségéről.
Barabás T. emlékeztetett: az idén őszre tervezett, Kaukázus elnevezésű oroszországi hadgyakorlaton a sajtó szerint óriási létszámú erő, mintegy 120 ezer katona és 3000 tank vesz részt, tehát a mi térségünkben lévő katonapolitika nem nevezhető agresszívnek, vagy túlméretezettnek. Felhívta a figyelmet, hogy a NATO délkeleti szárnyán lévő államok – Románia, Magyarország, Bulgária, Görögország, kisebb mértékben a problémás Törökország – hosszú távú terv alapján konszolidálják közös védelmüket.
„Magyarán kis lépésekkel haladunk előre, modernizálódnak a hadseregek, és az együttműködések is új szintre kerülnek, így például integráltabb lesz a térség légvédelme.
Azt is megemlíteném, hogy magyar szempontból kicsi a valószínűsége egy hagyományos háborúnak Oroszországgal vagy más állammal, viszont a koronavírus-járvány miatt is gyorsan növekszik a már globális szintű biztonsági kihívás, a hibrid konfrontáció veszélye: kiberhadviselés, gazdasági problémák, illegális migráció, szélsőséges ideológiák terjedése, terrorizmus, demokráciaellenes propaganda erősödése, energia/környezetvédelmi gondok. Ez a biztonsági felfogása például a nem NATO-tag Ukrajnának is, pedig az ukránok jobban ki vannak téve katonai konfliktusoknak” – ecsetelte a helyzetet.
Felvetésünkre, hogy mi indokolja a katonák átcsoportosításáról hozott amerikai döntést, emlékeztetett: az USA már régóta nehezményezi Németország és más nyugati NATO-tagállamok csekélynek tekintett hozzájárulását a közös védelemhez – az Európában állomásozó haderői egy részét hazaviszi, kisebb részét térségünkbe költözteti, ahol szívesebben fogadjuk őket, és nagyobb szükség is lehet rájuk.
Oroszországot már említettem. Líbia, Szíria és általában a MENA (Middle East and North Africa, azaz Közel-Kelet és Észak-Afrika) sajnos hosszú távon ki lesznek téve katonai konfliktusoknak. Afrikában és Ázsia jó részében népességrobbanás van folyamatban, miközben növekszik a szárazság és a politikai instabilitás is.
Az Egyesült Államok csökkenti globális biztonsági jelenlétét, választói akaratának megfelelően, és biztonsági gondolkodásában előtérbe kerül az az elv, hogy inkább a fogadó államot támogassák az ottani katonaság fejlesztésével, és kevésbé az amerikai katonák odaküldésével erősítsék. Ilyen értelemben regionális fő partnereket keresnek, ilyen Lengyelország és Románia már csak geopolitikai helyzetük miatt is” – hangsúlyozta az elemző.
Kérdésünkre, mennyire tekinthető Románia Washington egyenlő partnerének, és mennyire vazallusnak, Barabás kifejtette: a NATO demokratikus intézmény, és nem vazallusi állapot, a románok nagy többsége támogatja az amerikai stratégiai partnerséget. Az Észak-Atlanti Tanács a parlamentje, amelyben a tagállamoknak minden fontos témában vétójoguk van. Tehát ha meg akarunk támadni egy külső államot, abba minden tagországnak bele kell egyeznie.
Demokráciákban ez a feszültség már vagy 2500 éve megvan, Periklész Athénja óta, akkor is gond volt, hogy a nagykereskedők kaptak állami hadihajó-építési megrendelést, de a nyilvánosságban, a népgyűlésben meg lehetett ezt tárgyalni, és megoldásokat lehetett találni a feszültségekre. Ahogy Winston Churchill mondta: a demokrácia nem tökéletes, sok hibája van, de még így is a legjobb, legemberibb rendszer” – fogalmazott Barabás T. János.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
