Szélerőművekkel akkora területet kellene beborítani, mint a mai Lengyelország, a naperőművekkel pedig egy Dánia nagyságú területet
A terv szerint Európa energiaigénye az energiahatékonyság növekedése miatt a jelenlegi szinten marad, és a szükséges energiaigények kétharmadát szél- és naperőművek elégítik ki, a maradék egyharmad forrása pedig a még megmaradó atomenergia és a geotermikus, víz- és bioenergia maximális kihasználása. Az eredmény az, hogy szélerőművekkel akkora területet kellene beborítani, mint a mai Lengyelország, a naperőművekkel pedig egy Dánia nagyságú területet – írja cikkében Lóránt Károly közgazdász. Őt kérdezte a Gondola.
– Mire a politika szintjére felér, hogy a hidrogénipar és az egész „green deal” mekkora melléfogás, addig tíz év is eltelhet, tehát bármennyire is szürreális a helyzet, számunkra ez adottság. Hogyan készülhetünk föl az adódó kockázatra mi, magyarok?
– Mindenekelőtt kormányzati szinten kellene felismerni, hogy az unió klímapolitikája egy megvalósíthatatlan fantazmagória, ezt egyébként számításokkal könnyű igazolni. Még ha az unió meg is tudná valósítani, hogy 0-ra csökkentse 2050-re a CO2 kibocsátást, ezt a fejlődő országok nem fogják, mert nem tudják megtenni. Egyébként az unió sem fogja tudni megtenni, mert ahhoz, hogy a szél- és naperőművekkel szolgálják ki az energia szükséglet kétharmadát olyan tároló kapacitások kellenek, amelyek nem állnak rendelkezésre. Jelenleg a villamos energia tárolása 95%-ban tárolós vízerőművekben történik. Az ilyen tárolók létesítésének azonban természeti korlátai vannak, az az ötlet, hogy akkor vízbontással hidrogént készítsenek, hatalmas veszteségekkel jár, nem beszélve a fokozott robbanásveszélyről.
Magyarországon szerintem a következőket kell tenni:
A magánháztartások napelemei csak akkor kapcsolódhassanak az országos hálózatra, ha legalább egynapi tároló kapacitással rendelkeznek és az ott tárolt energiát az országos hálózat akkor veheti igénybe, amikor szükség van az energiára és nem akkor, amikor süt a nap.
A 2030-ra beígért 4000, illetve 6600 MW naperőművet törölni kell, és helyette kisebb kapacitású nukleáris erőművet kell vásárolni az oroszoktól, vagy Kínából, ahol ezeket már rövidesen sorozatban fogják gyártani. Ezzel ki lehet iktatni a széndioxid kibocsátású erőműveket
Fel kell készülni a kisebb nukleáris erőművek hazai gyártására és esetleg exportjára a fejlődő országokba.
Atomerőmű, Paks – atomeromu.hu
Fel kell készülni a gyorsneutronos technológiára, így a hagyományos erőművek kiégett elemeit saját gyorsneutronos erőműveinkben használhatjuk fel tárolás helyett. Ekkor megéri újranyitni az uránbányát és nem fogunk függeni energiaellátásban senkitől sem.
A szélerőműveket szerencsére a kormány már kivezette, de kell róluk egy pontos felmérés, hogy mennyibe kerültek, ki fizette őket, ki nyert és ki veszített rajtuk és melyek voltak a műszaki tapasztalatok.
– Még az unió vezetőségének szintjén is ki fog derülni, hogy a 21. században a fosszilis energiahordozókat nagy tömegben, megfizethető áron és biztonságosan csak atomenergiával lehet helyettesíteni. Az a szélsőség, amely jelenleg az atomellenes harcban keresi meg napi kenyerét, hogyan nyit új egzisztenciát magának, miután hazugságvára összedőlt?
– Nem kell félteni a szélsőségeket, megtalálják a maguk finanszírozóit. A probléma az, hogy itt évtizedeken keresztül ijesztgették az atomerőművek veszélyességével a közvéleményt, miközben a ténylegesen atombalesetben, a sugárzás miatt meghaltak száma, amióta atomerőművek a világon egyáltalán működnek, mindössze 28, amihez még 14 rákos beteget hozzá lehet számítani, valamennyi a csernobili baleset áldozata. Csernobil ma a növények és az állatok paradicsoma, mert a területtől távol tartják az embereket. A csernobili baleset óta az Európai Unió útjain körülbelül egymillió ember halt meg közlekedési balesetben, mégsem jut eszébe senkinek, hogy a közúti közlekedés ellen tiltakozzon.
Fel kell figyelni arra, hogy az Európai Parlamentnek van egy olyan határozata (European Parliament resolution of 28 November 2019 on the 2019 UN Climate Change Conference in Madrid, Spain (COP 25) (2019/2712(RSP))), amelynek 59. paragrafusa a következőket mondja:
„59.§ Úgy véli, hogy az atomenergia szerepet játszhat az éghajlati célkitűzések teljesítésében, mivel nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, és az európai villamosenergia-termelés jelentős részét is biztosíthatja; mindazonáltal úgy véli, hogy az általa keletkező hulladék miatt ehhez az energiához közép- és hosszú távú stratégiára van szükség, amely figyelembe veszi a technológiai fejlődést (lézer, fúzió stb.), és amelynek célja az egész ágazat fenntarthatóságának javítása.”
Tehát az eddig jellemző ellenzés helyett a parlament megengedő lett, ezt fel kell használni annak elérésére, hogy azok a támogatások és kedvezmények, amelyek a megújuló energiákra vonatkoznak, az atomenergiára is kiterjedjenek.
– A zöldek álmát, a klímasemlegességet atomenergiával meg lehetne valósítani, de a zöldek az atomenergia ellen is tiltakoznak, ami mutatja, hogy az egész cirkusz nem más, mint politikai hisztériakeltés. A hazafias – tehát nem külföldről felbérelt – civil szervezetek, köztük a Balassi Kard Művészeti Alapítvány: www.balassi.eu, miket tehetnek azért, hogy a társadalom mind nagyobb része tisztábban lásson e kényes ügyben?
– Az atomenergiától való félelem meglehetősen demokratikus, nem lehet bal- és jobboldali félelmekre osztani. Sokkal inkább, azzal van összefüggésben, hogy az egyes emberek mennyire műveltek a fizikában, mennyire befolyásolhatók, mennyire ijesztgethetők.
Jó lenne az embereket meggyőzni arról, hogy az atomenergia békés felhasználásától nem kell félni. Ehhez az kell, hogy legalább a kormányt támogató médiában rendszeresen jelenjenek meg írásban, vagy szóban e téren jól felkészült szakemberek, akik elmagyarázzák, hogy hogyan működik egy atomerőmű és milyen lépésekben készül Paks II. Ezzel szemben én a kormányt támogató sajtóban a saját cikkeimen kívül nem találok atomenergiát támogató cikkeket, legfeljebb csak kormány-ellenzéki vita keretében, amelyek főleg a finanszírozásról szólnak. Ha begépelem a Google-be, hogy Paks II, akkor az első, ami kijön az Energiaklub „Tények Paks II-ről” pamfletje, amelyik természetesen azt sulykolja, hogy az atomerőmű drága, veszteséges és környezetszennyező.
Lóránt Károly – origo.hu/Polyák Attila
Azt, hogy a Balassi Kard Művészeti Alapítvány mit tehet, én nem tudom. Amit tenni kellene, az az, hogy a nemzeti (nem liberális) befolyás alatt lévő médiában színvonalas szakmai anyagok jelenjenek meg szinte heti gyakorisággal, amelyek valamilyen formában pozitívan említik az atomenergiát és ezen belül a hazai meglévő és tervezett erőművet. Az ilyen propagandaanyagoknak nem feltétlenül kell az atomenergiáról szólniuk, az is elég, ha csak épp érintik a témát, de támogató összefüggésben. És, az egyes médiumok között e tekintetben kellene egy összjáték, amit az egyik ilyen, azt a másik olyan oldaláról közelítené meg. Hogy ez lehetséges-e, nem tudom, én ahányszor csak belenézek az elektronikus sajtóba, ott többnyire Sorosról, Gyurcsányról, Brüsszelről, Trianonról, a háttérhatalomról van szó, arról, hogy itt és most mit kellene tenni (mást, mint az aktuális kormányintézkedések magyarázása és dicsérete) kevés szó esik. Magamnak tudok csak feladatot szabni, azt, hogy a témára, ha a szerkesztőségnek nincs ellene kifogása, rendszeresen visszatérek és Kovács Anitát is igyekszem rávenni, hogy készítsen ilyen témájú riportokat.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
