Az egyik közülük, bizonyos Kálmán László nyelvész nemcsak bigott, hanem felettébb közönséges libernyák is, ami miatt még eszmetársainál is szánandóbb lélek.
Ez a Kazinczy-féle szellemiséggel aligha vádolható magyar nyelvész (docens) ugyanis egyetlen nap alatt tudományosan kikutatta a libernyák szó jelentését, és közösségi oldalán arra az eredményre jutott, hogy aki manapság azt merészeli mondani, hogy libernyák, az „náci hajlamú és a csőcselék alja.”
Orbán Viktor nevezte így az uniós tárgyalásokat követően a Kossuth rádió szokásos péntek reggeli adásában a brüsszeli liberálisokat: „A fél életemet edzőtáborokban és öltözőkben töltöttem el. És nem vagyok a régi, de néhány ilyen libernyákot, akikkel vitatkoznom kellett, azokat azért még elviszem a vállamon.”
Na, erre indult be – igaz, nem először – és aktiválta magát a magyar nyelv egyik felszentelt művelője, ez a bizonyos Kálmán docens, aki érzelem- és ideológiamentesen, azaz szigorúan tudományos alapon tette közzé álláspontját: „A libernyák szó első előfordulása egyetemi diáklistából származik, amit a nyilvánosság előtt kifejezetten náci hajlamú megszólalók használtak a legnagyobb megvetés kifejezésére, a liberálisok elleni nagyon durva uszításra.”
Ezt követően a koszorús szótudós egyenes összefüggést látott a nigger és a libernyák főnevek között abban a vonatkozásban, hogy egyformán durvák, uszítók meg rasszisták. A két szó docensi összekutyulásából pedig egyenesen következik a konklúzió: „Ha egy miniszterelnök ezt a szót (libernyák) használja […], ezennel ő maga a csőcselék legaljába sorolta be magát.”
De ez még mind semmi! Azért is egy zseniális nyelvtudóssal állunk szemben, mert egyetlen magyar szót, a libernyákot képes volt a végére úgy értelmezni, hogy mindjárt hat bűnös jelentést aggatott rá, úgy mint: náci, megvető, durva, uszító és a nigger (?) beemelésével rasszista, ezért pedig csőcselék.
Ebből a már gyökereiben is mérges kotyvalékból aztán – amelyben hazudozás, sunyiság, gyávaság, félelem, irigység, fennhéjázás együtt zuborog –, kikeverte a Kálmán-féle rágalomkoktélt. Mixelője szándékos rosszindulatán mégis legfeljebb csak mulatni kell, nevetve kímélni őt. Hiszen még a hamisítástól sem riadt vissza: csak gyűlölhessen. Szándékosan csalt a csúcsnyelvész.
A szó ugyanis – amelyet elsőként Bajza József használt egy 1841-ben született írásában – eredetileg köpönyeget jelentett, amelyet a szegény író viselt a vállán – nem pedig rongyos liberálist. Ha ezt sem tudta a nyelvzseni, akkor még nagyobb a baj, mert miként taníthat olyan nyelvész az egyetemen, aki a saját anyanyelvét sem ismeri.
Franka Tibor – www.magyarnemzet.hu
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
