Lopás vagy kölcsönzés? A tízből a hetedik parancsolat kimondja: Ne lopj! A lopás bűn, de amióta ember él a földön, azóta létezik a lopás fogalma is. Aki nem lopott, csent, rabolt, orzott vagy tulajdonított el bármit is az életében, az valószínűleg hazudik. Persze nem mindegy, mit és mikor tulajdonítunk el.
A még makulátlan hároméves gyerek is elveszi a másik játékát, és olyan ügyesen képes végrehajtani ezt a hétköznapi cselekedetet, hogy még az anyja sem jön rá az angyalinak tartott teremtmény turpisságára. De még mielőtt a ravasz kis kölyköt bevágnánk a börtönbe, említsük meg isten egyéb teremtményeit is, például a derék varjakat, kutyákat és macskákat, amelyek ugyanilyen ügyességgel képesek különböző, számukra érdekes és értékes tárgyakat elcsenni, és úgy eltüntetni, hogy örökre búcsút inthetünk nekik.
De vajon összemérhető-e egy holló által játékból ellopott golflabda eltűnése, vagy egy irigy gyerek babalopása egy állam- vagy kormányfő, esetleg egy országgyűlés elnökének diplomamunkával kapcsolatos plagizálásával?
És azt is érdemes hozzáfűzni, hogy valamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva ezekre a plagizálós ügyekre mindig akkor derül fény, amikor a mélyen tisztelt politikusból nagyon mélyen tisztelt politikus válik. Milyen tökéletes időzítés! Micsoda Sherlock Holmesok, akik mindig a megfelelő időben szállítják az izgalmas bűntény leleplező bizonyítékait!
A politika mellett időnként a hírességek is kiveszik a maguk részét a plágiumbotrányokból. Az elmúlt évtizedben a legnagyobb hűhó Hujber Ferenc körül kerekedett. Hét évvel ezelőtt egy interjúban maga a színész beszélt arról, hogy nincs érettségije, és ahhoz, hogy felvételizhessen a színművészetire, szüksége volt érettségi bizonyítványra. Ezért vett egyet. De nemcsak az érettségi bizonyítványa volt hamis, hanem a szakdolgozatát is plagizálta. A diplomamunkájának „Szerepálmom, Lady Macbeth” volt a címe, amelyet egy húsz évvel korábbi dolgozatról másolt. Ő csupán a címet adta neki, ennek ellenére úgy védte meg, hogy ötöst kapott rá. Állítása szerint mindezt azért hozta nyilvánosságra, hogy ha egyszer pozícióba kerülne, akkor ne jelenhessen meg róla lejárató cikkek sorozata.
Hujber esti gimnáziumba járt volna, csakhogy saját bevallása szerint sokkal többre tartotta magát annál, hogy három évet elpazaroljon az életéből a tanulásra, inkább nyolcezer forintért vásárolt magának egy érettségit. Azt is lehet tudni, hogy a vásárolt okirat szerint a Reáltanoda utcai Eötvös József Gimnáziumban érettségizett. Az interjú után a Színház- és Filmművészeti Egyetem vizsgálatot indított az ügyben, de mivel az említett szakdolgozat 1980 előtt íródott, nem található meg az egyetem könyvtárában. Az viszont valóban bebizonyosodott, hogy Hujber nem járt és nem is érettségizett a nevezett gimnáziumban. A színész azonban azóta botrányt botrányra halmozott.
A droghasználat következtében nemcsak a karrierje, hanem a magánélete is tönkrement.
A plágium az értelmező szótárak szerint latin eredetű szó. Olyan szellemi alkotást nevezünk plágiumnak, amelyet a szerző egy másik műről másolt, és a saját nevén adott közre. Viszont érdekes felvetés, hogy plágiumnak számít-e, sérül-e a szerzői jog, ha például egy diplomamunkában hivatkozás nélkül idéznek olyan munkából, amelynek a védelmi ideje lejárt. Lehetséges, hogy Hujber esetében is erről lehetett szó. A szó a szintén latin plagiare igéből ered, ami azt jelenti: tőrbe ejt, illetve a plagiarius szóból, amely gyerek-, emberrablót, illetve lélekkufárt jelent.
Hollywoodban a plágium nem az érettségi bizonyítványok és a diplomamunkák valódisága körüli vitát jelenti, hanem a szerzői jogokkal való visszaélést, a mások forgatókönyvéből való önkényes lopkodást. Vagy egyszerűen egy ismeretlen író munkájának a teljes lenyúlását.
Az elmúlt tíz-tizenöt év egyik legnagyobb felívelését, majd hanyatlását Shia LaBeouf produkálta. A Transformers című filmmel először csak ismert lett, majd azt is bebizonyította, hogy jó színész, csakhogy már akkoriban is botrányok övezték az útját. Aztán 2012-ben készített egy tizenegy perces rövidfilmet Howard Cantour.com címmel, ám az egész történetet lényegében a képregényeket készítő Daniel Clowestól lopta. Később ugyan bocsánatot kért tőle, de addigra jókora botrány lett az ügyből. Utána folyamatosan vitába keveredett Clowes ügyvédjeivel, Hollywood pedig hamarosan becsukta előtte a kapuit. LaBeouf rengeteget ivott, maga is úgy gondolta, hogy a legnagyobb problémája az alkoholizmusa. Bárokban verekedett, majd Tom Hardyval a Fékezhetetlen c. film forgatásán, miközben mindketten meztelenek voltak, szexvideót forgatott a barátnőjével, csakhogy elnyerjen egy szerepet Lars von Trier filmjében. A lánynak viszont nem szólt a videó sorsáról, aki ezért persze elhagyta.
A sort hosszan lehetne folytatni.
Három éve az egyik szállodai randalírozása után megállapították, hogy ugyanúgy poszttraumás stressz szindrómában szenved, mint a vietnámi veterán apja, aki szintén alkoholista volt és drogos, és aki egyszer Shia fejéhez pisztolyt szegezett. Tavaly Kristen Stewart a Variety magazin számára készített vele interjút, akinek azt mondta, egyáltalán nem okoz neki örömet az élete. LaBeouf számára a nagy hollywoodi filmgyárak ajtói talán örökre bezáródtak, maradnak tehát a független filmek.
És mely ismert produkciók keveredtek plágiumbotrányba? A Terminátor alapjait Harlan Ellisontól lopták James Cameronék, végül az Orion peren kívül fizetett Ellisonnak. Ki hinné el, hogy Quentin Tarantino is másoktól lopta el a Kutyaszorítóban c. filmjének a teljes történetét? A hongkongi Ringo Lam filmjének sztorija szinte azonos Tarantino forgatókönyvével. Sylvester Stallone a Rocky c. film történetét Chuck Wepner bokszoló életéről mintázta, akivel később peren kívül megegyezett. Ridley Scott A nyolcadik utas: a Halál című filmjének az alapjait pedig egy rövid sci-fi novella ihlette, majd a 20th Century Fox 50 ezer dollárt fizetett a szerzőnek, A. E. van Vogtnak.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
