Női erő, avagy így kell kiosztani egy leendő apóst középkori módon

Női erő, avagy így kell kiosztani egy leendő apóst középkori módon

A Gesta Romanorum (A rómaiak tettei) az egyik leggyakrabban forgatott novellagyűjtemény volt a középkorban. A 14. századból származó és eredetileg a papság részére íródott történeteket a nyáj pásztorai egyfajta forrásként használhatták erkölcsi példázataik megformálásához. A gyűjtemény azonban meglehetős népszerűségre tett szert és az egykor reméltnél jóval nagyobb olvasótábort vonzott. Az egyik ilyen kedvelt história a Kalóz lánya címet viseli.

A történet szerint a császár kalózokkal fogatott el egy férfit, akit az uralkodó tömlöcbe vetett és csupán váltságdíj fejében kívánta szabadon engedni. A bebörtönzött férfi apjához fordult segítségért. Az apa azonban nem volt hajlandó fejpénzt fizetni gyermekéért, akit a végső kétségbeeséstől csak a császár gyönyörű leányának gyakori látogatásai mentettek meg. A nemes hölgy mindennap találkozott a rácsok mögé zárt fiatal férfival és megpróbált segítséget nyújtani neki.

Egy nap így szólt a meggyötört lelkű bebörtönzötthöz: „Drága barátom, szánakozva tekintek szenvedésedre. Ha megígérsz nekem valamit, akkor kijuttatalak a pokolból. Semmi mást nem kérek a szabadságodért csak azt, hogy vegyél nőül.”

A férfi elfogadta a felkínált lehetőséget, a leány pedig kiszabadította őt. Miután a szöktetés sikeresen végződött, az ifjú pár a fiú apjánál keresett menedéket. Részletesen elmondták, mi történt, ám az apa örömkönnyek helyett feldúlttá vált, és nem volt hajlandó elfogadni menyének a nemes hölgyet. A morc apa a következő dörgedelmes szózatot intézte fiához:

Hírdetés

„Semmiképp nem tudom elfogadni azt, hogy ez az ifjú hölgy a feleséged legyen. Erre pedig két komoly indokot tudok felhozni. Nagyon jól tudod, hogy az apja egy jelentős összegű váltságdíjhoz juthatott volna a te szabadságod révén. De ő kiszabadított téged, megszöktetett, így hálátlan volt hozzá. Mindezeket figyelembe véve nem veheted el azt a nőt, aki becsapta apját és súlyos anyagi kárt okozott neki.”

Majd így folytatta: „a másik ok, amiért ellenzem a házasságot, az, hogy választottad pusztán szexuális vágytól hajtva cselekedett, nem együttérzésből, hiszen ígéretet csikart ki belőled, hogy szabadságod fejében nőül veszed őt. Nekem úgy tűnik, hogy a pusztán testi sóvárgás keltette cselekedetei folytán ezt a nőt soha nem fogod igaz feleségedként birtokolni.”

Meghallgatva az apa fiához intézett szavait a hölgy így válaszolt: „Az első indokra ezt a választ adom. A vád, miszerint hálátlan voltam apámhoz, alaptalan. Az én apám gazdag, a te fiad szegény. Emiatt ajánlottam fel neki a segítséget, pusztán együttérzésből, mivel ő elesett volt a rácsok mögött és te, aki az apja vagy, nem voltál hajlandó segíteni neki, hogy kiszabaduljon a börtönből. Azonban én visszaadtam a szabadságát, azaz sokkal kedvesebb voltam hozzá, mint te. Ennek következtében jobban kötődik hozzám, mint hozzád.”

Érvei így folytatódtak: „a másik indok, miszerint a libidóm hajtott, szintén nem igaz, hiszen a nemi vágy az erőből és a szépségből táplálkozik, de a te fiad nem volt sem erős, sem jóképű, hiszen a tömlöc sötét mélye mindkét tulajdonságát elragadta tőle. Így csakis az együttérzés mozgatott, nem pedig a szexuális vágy.”

Meghallgatva párja beszédét, a fiú megfedte apját és közölte vele, hogy mindenben igazat ad mátkájának. A fiatalok ezután egybekeltek, és halálukig boldogan éltek.


Forrás:mult-kor.hu
Tovább a cikkre »