Megkezdődött az M1-M7-es autópályák átkötésének előkészítése

Megkezdődött az M1-M7-es autópályák átkötésének előkészítése

Kiválasztotta a tervezőt a Komárom és Sárbogárd közötti gyorsforgalmi út fejlesztéséhez a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő. Az észak-déli irányú összeköttetés feladata tehermentesíteni a fővárost és környékét a nemzetközi tranzitforgalomtól.

Az M1-es autópálya és Székesfehérvár között mintegy 85 kilométeres, a 13-as és 81-es főutak nyomvonalán, a települések elkerülésével létesítendő kétszer két sávos szakasz tervezését Uvaterv Zrt. készíti elő, míg a Székesfehérvár és Sárbogárd közötti 35 kilométert az Utiber Kft. A nyertes pályázóknak tanulmánytervet és környezeti hatásvizsgálati dokumentációt kell készítenie, valamint megszerezni a környezetvédelmi engedélyt. Az észak–déli irányú pálya a komáromi Duna-hidat, valamint az M1-es autópályát köti össze az M7-essel Székesfehérvárnál, illetve az M8-assal Sárbogárdnál. Az M8 új szakasza a Balaton keleti sarkától, Enyingtől vezet majd Dunaújváros felé, illetve a Pentele-hídon juttatja át a forgalmat a Duna-Tisza közére és csatlakozik az M5-öshöz.

A beruházás végső célja létrehozni egy településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetést az M1-es és M5-ös sztrádák között. Mint ismert, hazánkat több nemzetközi közlekedési folyosó érinti, a legnagyobb átmenő forgalom Németország és a Balkán, illetve Törökország között zajlik. Ez azt jelenti, hogy Hegyeshalom és Nagylak között haladnak a teherautók a legnagyobb számban, jelenleg az M1-esen, az M0-s nyugati és déli szektorában, valamint az M5-ösön. Az úthálózaton díjat fizető teherautók több mint fele tranzitszállítást végez: tavaly az e-útdíjrendszerben a 3,5 tonna feletti tehergépjárművek 52 százaléka külföldi illetőségű volt. Köztük a hírhedt román autónepperek, akik egyszerre minél több személyautót igyekeznek elszállítani úgynevezett horrorkaravánjaikkal.

 

Hírdetés

A cél a településeket elkerülő gyorsforgalmi összeköttetés megépítése (Fotó: Havran Zoltán)

Az átmenő forgalom a legrövidebb idő alatt kíván túljutni az országon, ám jelenleg ez csak úgy lehetséges, hogy megközelítik a fővárost. Ennek az az oka, hogy a hazai gyorsforgalmi hálózat sugaras szerkezetű, vagyis a főközlekedési útvonalak 1-től 7-ig az M0-sból ágaznak ki. A tranzitforgalom jelentős részének azonban nem célja a magyar főváros megközelítése, egy északnyugati–délkeleti átlós útvonal jobban szolgálná az igénye­ket, miközben a budapesti és agglomerációs utak lélegzethez jutnának.

Ha elkészül a fővárost mintegy száz kilométeres távolságban elkerülő félgyűrű, annak feltételezhetően kedvező következményei lesznek Budapest elővárosi forgalmára. Most ugyanis az a helyzet, hogy az egyre növekvő terhelés miatt jelentős források mozgósítása szükséges az M0-s déli szakaszának burkolaterősítésére, és több szakaszban zajlik, illetve előkészületben van az M1-es Győr és Budapest közötti részének teljes felújítása, valamint a jelenlegi kétszer két sáv kétszer három sávosra bővítése.


Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »