Ha a „háború” sikeres lesz, 2030-ban feleannyian fognak meghalni itthon a rossz levegő miatti egészségkárosodás miatt.
Elkészült az Országos Levegőterhelés-csökkentési Program, amelyen belül a Herman Ottó Intézet 10 magyar nagyváros levegőminőség-javításáért felel.
Dobi Bálint, az intézet igazgatóhelyettese az InfoRádióban elmondta, 5 szennyezőanyag (ammónia, kén-dioxid, illékony szerves vegyületek, nitrogén-oxidok, PM 2,5 szennyezők) bizonyos mértékű csökkentése a cél 2030-ig.
„Ezen öt anyag csökkenésével várhatóan 50 százalékkal csökken a levegő mai egészségügyi kockázata, vagyis 2030-ban feleannyi ember veszti életét a légszennyező anyagok kelleténél magasabb koncentrációja miatt” – tette világossá Dobi Bálint.
Hogy lehet elérni ezt a nagy célt? A programban 28 alprogram kapott helyet, a Herman Ottó Intézet ebből egy 8 régiót érintő programot visz.
„A programok a lakossági fűtés-korszerűsítéssel és harmadrészt az agráriumból származó ammóniakibocsátással vannak összefüggésben. Vagy vehetjük a nitrogén-oxidokat, ezek szinte teljes egészében a közlekedésből, a robbanómotorokból származnak. Napjainkban tanúi vagyunk a közlekedési technológiák átalakulásának, ettől várjuk azt, hogy csökkenteni fogja a közlekedési légszennyezettséget. És lenne feladatuk az önkormányzatoknak is, ráadásul az Európai Unió szerepvállalásával: tíz önkormányzat, köztük
Budapest is részt vesz egy projektben, mellette Debrecen, Pécs, Szolnok, Eger, Kaposvár, Békéscsaba, Karcag és Tatabánya is, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálat.
Az összmunka 2026-ig jelentős kibocsátás-csökkentést érhet” – ecsetelte Dobi Bálint. Új mérőállomásokat telepítenek, ökomenedzser-hálózatot alakítanak ki, és megpróbálják rábírni a lakosságot, hogy ne égessenek szemetet.
A Levegő Munkacsoport a közelmúltban bírálat alá vonta a levegőterhelés-csökkentési programot, úgy fogalmazott, túl általános ez az EU-nak benyújtott program, és nem tartalmaz költségvetési fejezeteket, valamint a lakossági fűtés ügye és az importautó-kérdés nem szerepel kellő súllyal.
Erre reagálva Dobi Bálint elmondta, a Herman Ottó Intézet éppen a tudatformálásra helyezi a hangsúlyt, ugyanúgy, ahogyan a dohányzás esetében is történt egy-két évtizeddel ezelőtt.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
