Az Új Egység Mozgalom utcára vitte a témát. Pozsonyban a helyi emberekkel vitatta meg a dekrétumok kérdését.
A 75 évvel ezelőtti Beneš-dekrétumok negatív hatásai ma is érvényesek Szlovákiában. Amellett, hogy a felvidéki magyarság így továbbra is háborús bűnösnek van tekintve, láthatjuk, hogy 2020-ban is erre hivatkozva kobozzák el a magyar emberek vagyonát.
Az elmúlt időszakban több konkrét, ezzel kapcsolatos jogi ügy is felszínre került, ami a politikát is lépésre kényszerítette.
Igor Matovič szlovák kormányfő budapesti látogatása kapcsán úgy nyilatkozott, hogy a kollektív bűnösség bármilyen elvének alkalmazása nem lehet egy európai ország jogrendjének az alapja, része.
Majd Gyimesi György (OĽaNO) kormánypárti képviselő vállalta fel a témát, konkrét megoldási javaslatokat vázolva.
A Magyar Közösség Pártja elhíresült, negatív reakciókat kiváltott memorandumában is szerepel a kérdés. Az Összefogás arra mutatott rá, hogy a szőnyeg alá söpört, nem rendezett ügyek egy szempillantás alatt újra keserű valósággá válnak. A Most-Híd a szlovák médiában sietett leszögezni, hogy számukra a Beneš-dekrétumok eltörlése nem vállalható.
Emellett az Új Egység Mozgalom karolta fel a témát társadalmilag a leginkább látható módon.
A Samu István által vezetett mozgalom az OĽaNO által pénteken levélben fordult az illetékes minisztériumokhoz a Beneš-dekrétumok negatív hatásainak orvoslása érdekében. Majd az elmúlt évtizedek gyakorlatához képest szokatlan módon, Pozsony utcáin szórólapozott az emberek között, afféle felvilágosító kampányként a témában.
A Beneš-dekrétumok kérdése láthatóan újra terítékre került. Kérdés, sikerül-e megtalálni végre a módját annak, hogy a kollektív bűnösség elve kikerüljön a szlovák joggyakorlatból.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
