(Fotó: EPA/Friedmann Vogel)
Németországban, Gelsenkirchenben kétméteres Lenin-szobrot avattak a napokban. A város építésügyi hatósága ugyan tiltakozott, de Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága jóváhagyta a szobor felállítását. A Németországi Marxista–Leninista Párt felavatta a Szovjetunió első kommunista diktátorának szobrát.
A szoborállítás egy hosszú évek óta megfigyelhető folyamatra hívja fel a figyelmet – mondta Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A kilencvenes és kétezres években Közép-Európában folyamatosan úgy tekintettek a Nyugatra, mint egyfajta követendő példaképre. Azonban ez az eset is arra világít rá, hogy már a 2015-ös migrációs válság és a koronavírus-járvány körüli események is azt mutatják, hogy megfordult az irány, és Nyugat-Európától már nem lehet mit tanulni – hangsúlyozta.
Közép-Európának fel kellene hívni a figyelmet arra, hogy a kommunizmus egy lapon említhető a nácizmussal is, és Lenin egy tömeggyilkos diktátor volt, akinek ha szobrot avatnak Németországban, azzal elképesztően rossz folyamatot indíthatnak el – fejtette ki az elemző.
Kettős mérce van Németországban
Régóta megfigyelhető tendencia, hogy Nyugat-Európában a kommunizmust és a nácizmust, a szélsőjobboldalt nem kezelik egy szinten. Példaként említette, hogy míg Magyarországgal szemben is a nácizmust, mint ütőkártyát folyamatosan használják a retorikában a liberális politikusok, addig Marxot istenítik, és Lenin-szobrot avatnak. Egyfajta szélsőbaloldali reneszánsz zajlik nagyon sok nyugat-európai országban – hívta fel a figyelmet.
Korábban a titkosszolgálatok folyamatosan figyelték a kommunistákat, de ez az eset azt mutatja, hogy egyfajta kettős mérce mutatkozik Németországban.
Nem lépnek fel ugyanolyan szigorral és mértékben
Kiemelte, a jobboldali pártokat megpróbálják a politikai közbeszédben megbélyegezni. Nemcsak a kommunisták, hanem baloldali pártok vagy akár zöldpártok is egyre inkább a korábban a szélsőbaloldalra jellemző szlogeneket kezdtek el használni, és ez ellen úgy tűnik, hogy Németországban nem lépnek fel ugyanolyan szigorral és mértékben, mint a szélsőjobboldallal szemben.
A jobboldallal szemben sokkal szigorúbban, erőteljesebben és kirekesztőbben lépnek fel, mint a szélsőbaloldalai csoportokkal szemben – hangsúlyozta Deák.
Ez egyértelműen a liberális politikai elit csele, hogy ezekkel a szélsőbaloldali ideológiákkal, Antifa-mozgalmakkal és ehhez hasonló kulturális kérdésekkel akarnak pluszszavazókat szerezni. Abban reménykednek, hogy az erőteljesen párhuzamos társadalmakkal sújtott nyugat-európai országokban az ilyen és ehhez hasonló retorikával meg tudják szólítani a bevándorló hátterű személyeket, és velük tudnak majd egy új politikai tömböt, erőt kiépíteni, ettől várják a baloldal megújulását – fejtette ki.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
