Felesége és közte pihent a vizsgák előtti éjszakákon a történelemkönyv, és „nemzeti érdekből” kapott engedélyt az egyszakos diplomázásra, pedig soha, semmilyen előjogot nem kért.
Mivel a múlt héten elhunyt háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó Benedek Tibor történelem szakos diplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, egykori pázmányosok és a sportolólegenda tanárai segítségével az egyetem blogjának cikkírói különleges történeteken keresztül elevenítették fel Benedek Tibor „pázmányosságát” – különleges kép körvonalazódik.
A sportoló angol-történelem szakos hallgatóként kezdte az egyetemet, de a sportolóléttel már nem volt összeegyeztethető a kötelező pázmányos kétszakosság, így bár az akkori dékán nem engedélyezte az egyik szak leadását Benedek számára, a kari tanács végül úgy döntött, egy „Nemzeti érdekből engedélyezem.” plecsnivel ellátott papírral lehetővé teszik Benedek Tibornak, hogy történelem szakosként folytassa tanulmányait egyéni tan- és vizsgarendben.
Egyik órájára például az óra közepén szinte váratlanul érkezett, egy olasz forgatóstáb akart kamerafelvételeket készíteni, milyen egyetemista is Benedek Tibor, de pár perc „vágóképezés” után már távoztak is az óráról – a sportoló hallgatóval együtt.
„Mindannyian tudtuk, hogy azt, hogy milyen is Benedek Tibor egy napja az egyetemen: lehetetlenség leforgatni.
Ettől függetlenül Sashalmi tanár úr abszolút partner volt” – emlékszik vissza a történet gazdája, aki szerint a teremben mindenki úgy érezte, ezzel segítségére vannak egy sportlegendának.
Egy egykori angolos szaktársa mesélte, hogy Benedek Tibor sokat beszélt testvéréről és édesanyjáról, és azt tervezte, hogy a vízilabdával felhagyva egyszer majd tanár lesz. „Nagy sztár volt már akkor, mégis szerény” – fogalmazott a hallgatótárs.
Dr. Tóth István úgy emlékszik, hogy a vizsgájára felkészülten érkezett hozzá, Reggel Sándornál viszont aktuális góljainak számáról beszélgettek egy vizsgán. Dr. Őze Sándor karácsonykor a lakásán vizsgáztatta a sportolót a török hódoltságból, illetve kapott lányai számára autogramot is.
Dr. J. Újváry Zsuzsanna szintén karácsonykor tudta kikérdezni Benedek Tibort, aki „rendesen, szépen elmondta a tételre a választ”, és a vízilabdázó azt is elmondta neki, hogy a vizsga előtt napokig a felesége és közte pihent éjszaka az Eckhart-könyv, amiből felkészült.
„Ezután feltettem neki a nyilván sokszor nekiszegezett kérdést, miért éppen történelmet tanul. A következőt válaszolta; azért,
hogy csiszoltabb legyen a gondolkodása
– kell a diploma, és a tudományok közül a történelem áll hozzá a legközelebb. Igen, a történelem és a haza” – idézte a tanár.
Benedek Tibor 2005-ben végül elvégezte a szakot és diplomával távozott az intézményből. Szakdolgozatát Olimpia és politikai játékok címmel írta Schmidt Máriánál, aki „okos, nagyon érdeklődő és szorgalmas diákként jellemezte” a legendát, szerénynek, alázatosnak, miközben sportágában már a világ legjobbja volt.
„Soha nem kérte, hogy kiváltságosan kezeljük, csak azért mert olimpiai bajnok” – fogalmazott konzulense.
A cikk egy vizsgaszituációval zárul: Botos Máté újkori egyetemes történelemből szigorlatoztatta fiatal tanárként a sportolót, aki a folyosón még pólóban várt, amikor sorra került, akkor viszont már inget húzott. Botos Máté a feleltetés egy pontján felajánlotta neki, hogy 3-as ad, de küzdhet a 4-esért, Benedek Tibor az utóbbit választotta és el is érte, majd távozóban megköszönte a jegyet, szinte szabadkozva, hogy nem tudott mindent. De
„Benedek Tibor komolyan vette diákfeladatát, és nem csak érettségi emlékeiből élve akart megúszni egy vizsgát”.
„Benedek Tibor alázata és személyisége meghazudtolt mindent, amit előzőleg gondoltam róla. Nyilván nem volt maradéktalanul megelégedve magával, hiszen csak négyest kapott. Mégis, valamiféle megkönnyebbülést láttam az arcán, mint minden kikísért diákén. Odakint a folyosón tágra nyílt szemű diáklányok és történészhallgatók várták. Behívtam a következő vizsgázót.”
A Pázmányon az a legenda járta, hogy a Bölcsészkar alapító dékánja, Maróth Miklós nyilatkozatot tett: Benedek Tibor esetében nincs korlátozás, addig jár az egyetemre, amíg be nem fejezi. Ha húsz évig, akkor addig.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
