Bukarestben jelenleg nincs meg a politikai akarat a magyar–román viszony javítására, a román elitet pedig a magyarellenesség fűzi össze – vélekedett a Krónika megkeresésére Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető elemzője a legújabb magyar–román diplomáciai csörte kapcsán.
Kérdésünkre, hogy mennyire szól a román belpolitikai küzdelmekről Klaus Iohannis döntése, amellyel megtámadta az Óbéb–Kübekháza határátkelő megnyitását, és mennyire kell azt a magyar–román viszony fényében értelmezni, leszögezte:
részben valóban belpolitikai indíttatású lehet az alkotmánybíróság elnök általi bevonása, de az államfőnek kötelessége az alkotmány védelme ebben az esetben is.
Románia elutasítja, elfogadhatatlannak és nyelvezetét tekintve tiszteletlennek tartja azokat a bírálatokat, amelyeket Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott meg pénteken Klaus Iohannis román elnökkel szemben – olvasható a román külügyminisztérium közleményében.
Az Államfői Hivatal vizsgálja alkotmányosság szempontjából a parlament működését, és a román alaptörvény szerint nemzetközi megállapodásokat, például határátkelők létesítését a kormány köthet. Ha az államfő részéről kétely merül fel a parlament döntéseivel kapcsolatban, joga van az AB döntését kikérni. Az elmúlt években Iohannis elnök több alkalommal nehezményezte a honanyák és honatyák tevékenységét, a mostani eset tehát nem egyedi.
Budapestről nézve nem volt teljesen érthető Iohannis elnök határnyitásóvása. Szerencsésnek találnám, ha a két kormány és a két parlament rendszeresebben kapcsolatban lenne, tisztáznák közös ügyeiket. Meglátásomban a román kormánypárt és a román ellenzék, valamint a román és a magyar kormány közötti, ebben az esetben is hevesre sikerült reakciókban a bizalomhiány, és a járvány okozta vészhelyzet feszültsége is szerepet játszik.
– mondta az elemző. Arra a felvetésünkre, milyen érdeke fűződik Iohannisnak ahhoz, hogy megpróbáljon keresztbe feküdni egy magyar–román határátkelő létrehozásának, Barabás T. János kifejtette, nem látja, milyen érdeke lenne a határforgalom megnehezítésében. Ezt egy elnöki nyilatkozatban lehetett volna tisztázni, és nem csak a határnyitás megóvását bejelenteni, akkor Budapesten nem lettek volna kételyek.
– jelentette ki.
Azon kérdésünkre, miért teszi a kormány rendszeresen a román belpolitikai kampány témájává Magyarországot – mint ismert, a két legutóbbi kormányülésen Ludovic Orban a magyar kormányon köszörülte a nyelvét –, az elemző leszögezte: tudomásul kell vennünk, hogy a román nemzeti egység létrehozása Magyarország rovására történt meg 100 éve.
„Kevés idő volt arra, hogy a történelem értelmezéseken túlmenően más értékek is határozottabban érvényesüljenek a nemzettudatban. Már Ceausescu korában fő politikai eszköz volt a magyarellenesség.
Tehát ha összefogásra van szükség, akkor az elit szerint szidni kell a magyarokat, ha van ennek alapja, ha nincs – mert a román elit nem érzi elég erősnek az összetartozást létrehozó saját nemzeti értékeit” – vázolta a helyzetet.
Emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy szomszéd államok történelmi sérelmeket hordoznak, de ezt helyre tudják tenni, és a közös történelem a normális élet részévé válik. „Tehát nem kell túldramatizálni a kétoldalú kapcsolataink helyzetét, de dolgozni kell a problémák oldásában.
Ha Bukarest nem segíti elő megfelelően a szakértő történészek, társadalomtudósok közös munkáját, találkozóit, a civil világ közeledésesét, és csak szólamokat pufogtat, akkor nem csoda, hogy a média, és a politikusok mindkét országban zaklatottan közelítik meg a kapcsolatainkat.
Az 1950-es években De Gaulle és Adenauer őszintén gondolták a német-francia közeledést, és ennek részeként támogatták például a fiatalok kölcsönös látogatásait, munkavállalását, oktatását” – hangsúlyozta Barabás T. János.
Kérdésünkre, miszerint lehetséges-e az egyre hűvösebb magyar–román viszony normalizálása annak fényében, hogy a frissen kidolgozott román védelmi stratégia kiemelt figyelmet szentel az illiberális demokrácia kockázatának, ami egyértelműen Magyarország ellen irányul, reményét fejezte ki, hogy a romániai választási kampány múltával a józan politikai hangok kerülnek az előtérbe.
Így a magyar–román kétoldalú kereskedelem meghaladta tavaly a 9 milliárd eurót, míg pl. román-bolgár viszonylatban ez az összeg 2-3 milliárd euró. A kétoldalú kereskedelemben csökken a román passzívum, vagyis gyorsabban nő a romániai export, ez is jelzi, hogy a gazdaságban növekszik a román érdek a kiegyensúlyozott politika iránt. A romániai vállalkozóknak mi vagyunk a legmegbízhatóbb partnerek a régióban, sajnos a politikusokra ez nem vonatkozik. A magyar OTP bank korrekt és innovatív üzletvitele román szakvélemények szerint jótékonyan hat a román gazdaságra, nekünk pedig például a román energiapolitikához való jobb bekapcsolódás lenne nagy segítség. Üzletembereink megbíznak egymásban. Tanuljunk tőlük” – fejtette ki lapunknak Barabás T. János.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
