“Sokszor csalódtam már bennünk magyar polgárokban, és továbbra is keresem a magyarázatát annak, hogy miért nem sikerül a felsorolt bűnök után emberek százezreit az utcára vinni. – fejtette ki Fekete-Győr András, a Momentum elnöke az Alfahírnek adott nagyinterjúban. A politikus üzent a miniszerelnöknek is és arról is beszélt, hogy 2022-ben lehet-e momentumos miniszterelnök-jelölt a választásokon.
Úgy tűnik a Momentum elnökének gondjai vannak a memóriájával, hiszen az interjúban – a korábban komunikáltakhoz képest – azt mondja, hogy 2018-ban egy kis pártot építetettek tovább, ma viszont már egy országos középpárt a Momentum. Akkor hogyan is van ez? A politikus elmondja az interjúban, hogy a járvány “lélegeztetőgépre tette a politikát”, hiszen az ilyenkor senkit sem érdekel, ezért a momosok inkább ételcsomagokat vittek oda, ahol “nem volt mit enniük a járvány miatt a kisebb falvakban”.
Furcsa ellentmondás, de a következő mondatban már önmagát cáfolja az elnök úr, aki azért elmondja, hogy “Minden energiánkat egyrészt a pártépítésre, másrészt például Soproni Tamás, Déri Tibor, Pikó András, Nyirati Klára, és Balogh Csaba polgármestereinkre fordítottuk. Ők megmutatták azt, hogy sokkal többet akarnak és tudnak is segíteni, mint a kormány. Büszkék vagyunk rájuk. A Momentum most egy országos középpárt, erre építünk tovább.” Meglehetősen érdekes az irány.
Na, de nézzük tovább, miről is folyt a nagy eszmecsere ebben a mélyinterjúban. A kérdező felveti, hogy a Fidesz 60 százaléka mellett eltörpül a Momentum 11 százaléka és megkérdezi Fekete-Győrt, hogy tarthatna-e előrébb a Momentum? Az elnök szerint ő nem politikai elemző, hanem politikus, aki “egy városi rétegpártból egy országos néppártot épít”. Pártját így jellemzi: “Már nem vagyunk nemzedéki párt, de még nem vagyunk néppárt. Az út ki van jelölve: ezen az úton haladunk előre. Az, hogy az új elnökségben van egy debreceni és pécsi politikus, vannak alpolgármesterek és helyi képviselők, azt mutatja, hogy a Momentum egyre többféle szempontrendszert képvisel már elnökségi szinten is.
Az irány egyértelmű. A Fidesz támogatottságával senki nem elégedett, de, ha valamikor akkor a következő két évben derülhet ki, hogy propagandakormányzás helyett az elmúlt tíz évben kormányozni is kellett volna. A gazdaság, az egészségügy, és a szociális világ össze tud omlani a következő években. Azon kell dolgoznunk, hogy meg tudjuk mutatni ezeket a húsbavágó területeket is fel tudjuk támasztani, be tudjuk indítani.”
Az igen érdekes okfejtés a következőképpen folytatódik. A kérdező igen frappánsan rákérdez, hogy a tisztújítás előtt azt kommunikálta a Momentum, hogy eddigi legsikeresebb évén van túl, ami EP-helyekben és polgármesteri székekben is mérhető, ennek ellenére a tagság lecserélte majdnem a teljes elnökséget – nincs itt valami ellentmondás? Fekete-Győr szerint továbbra is ő a Momentum elnöke és Hajnal Miklós is folytatja az elnökségi munkát. András elmondja, hogy ők abban hisznek, hogy a Momentum, mint parlamenten kívüli fiatal politikai közösség, egyben politikai iskola is. Hozzátette: “Ha Magyarországot 2022-től kormányozni, vezetni, igazgatni szeretnénk, akkor ehhez rátermett és alázatos politikai vezetőkre lesz szükségünk. Ilyen vezetőket nevelünk például a Momentum elnökségében is, ezért küzdöttem azért, hogy ötről hétre bővítsük az elnökségi tisztségek számát, és ezért örülök annak, hogy volt 34 induló. Tanulni, fejlődni, épülni akarnak.”
A Momentum elnöke elmondja arra a feltételezésre reagálva, miszerint Dobrev Klára várhatóan miniszterelnök-jelölt lesz, hogy miniszterelnök-jelöltről a Momentumnak jelenleg nincs döntése, ahogy más pártoknak sincs. Új feladatok vannak, új feladatokra pedig új embereket választott a tagság. Új feladat például, hogy ne csak a városi polgárság szemében legyenek ismert és elismert közösség, hanem a kistelepülések közösségeiben is. Ezért erősítettek például Mándi Lászlóval és Körömi Attilával – teszi hozzá. Egy következő kérdésre reagálva -az interjú megszokott stílusát pedig újfent magát cáfolja meg- elmondja: “Sok lapot tartunk a kezünkben. Döntés lesz a miniszterelnök-jelöltünkről is még valamikor az évben, de azt most nem tudom megmondani, hogy ki lesz az.”
Az elnök elmondja, hogy 2010-ben a Fideszre és Orbán Viktorra szavazott. Ezt a döntést ma is meg tudja magyarázni, bár szerinte Orbán Viktor nem teljesítette azt, amit várt tőle, sőt, szerinte visszaélt a bizalommal: nemzetépítés helyett dúlt, fúlt, rombolt – teszi hozzá. Majd így folytatja: “Tíz évvel később az egyik legnagyobb ellenzéki pártnak vagyok a vezetője.” – most akkor, hogyan is van ez?
A belső ügyekre reagálva elmondja, hogy “Kispesten Kránitz Krisztiánt nem tűrjük meg, mint vagyonkezelő vezető. Czeglédy Csaba többszörösen elítélt ügyvédet nem engedjük az önkormányzati vagyon átvilágításának közelébe. Ha szeretne foglalkozni sajtó-helyreigazítási perekkel László Imre és Niedermüller Péter mellett, akkor tegye, ebbe nincs beleszólásunk, de az önkormányzatot megvédjük, amennyire csak tudjuk a korrupciótól és a bűnelkövetőktől.”
A pártelnök Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban úgy vélekedik, hogy “Ha úgy tetszik, akkor ez is egy vörös vonal. Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban meg van a magam kritikája, ugyanakkor meg van az elismerésem is irányába. Történelmi bukás után a nulláról felépített egy politikai pártot. Ez politikai teljesítmény. Vannak szavazói, vannak szimpatizánsai, ezt pedig nem áll módunkban figyelmen kívül hagyni. Tiszteljük a DK-s közösséget, partnerünk a DK és partnerünk Gyurcsány Ferenc is, de bizonyos kereteken belül. Van ennél nagyobb feladatunk is: Nógrádban, Baranyában, Borsodban emberek éheznek, néhány héttel ezelőtt osztottunk köztük tartós élelmiszereket.
Embereket visznek el egy kritikus Facebook-poszt miatt. Ez a rendszer elnyom, ellop, és elüldöz, vagyis rosszabb, mint Gyurcsányék 2010 előtti kormányzása. Tehát van a dolgoknak egy sorrendisége: a prioritás a NER eltörlése.”
A Jobbikkal és Jakab Péterrel való viszonyáról pedig így nyilatkozott: “Jakab Péterrel kifejezetten jó személyes kapcsolatot ápolok. Emberileg és politikusként is becsülöm, kedvelem. Szurkolok annak, hogy összetartsák a közösségüket és közösen tudjunk győzni. Az, hogy ez elég lesz-e egy külön listára nem tudom, erről Jakab Pétert kell megkérdezni. Én azt tudom, hogy jelenleg hat ellenzéki szereplő van, és ez sok. Hat szereplővel nem lehet eredményesen és ütőképesen rendszert váltani. Hárommal még csak-csak. Vannak olyan közösségek, amelyek összetartoznak és előbb-utóbb össze is fognak nőni. Gondolok itt a Magyar Szocialista Párt és a Demokratikus Koalíció politikai érdekközösségére. Gondolok itt a Párbeszéd és az LMP politikai értékközösségére. Mi köszönjük, jól vagyunk, de mind az LMP, mind a Párbeszéd irányába érzek egy természetes szövetséget és egy nagyon hasonló politikai kultúrát és mentalitást.”
Az interjú további részében a 2022-es lehetőségekkel kapcsoaltban az elnök elmondja, hogy szerinte három fronton tud a Momentum vezető szerepet vállalni. Az egyik a politikai ellenállás. Úgy véli, hogy a “rabszolgatörvény” elleni tiltakozásokon egyértelműen a Momentum volt a társadalmi ellenállást-szervező és -irányító közösség. “Mi az utcán, a terepen és a tereken edződtünk, ami egy mozgalmi logikát ad a Momentumnak. Nem véletlen, hogy Hadházy Ákossal és Szél Bernadettel ennyire szoros a szövetségünk. ” – tette hozzá. Szerinte ők megértették, hogy az utcai politizálásnak egy elnyomó és cinikus rendszerben van értelme és ereje. A második dimenzió a rendszerváltás programja.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
