Jóváhagyták a Nuclearelectrica állami társaság részvényesei a kínaiakkal évekkel ezelőtt a cernavodai atomerőmű bővítéséről kötött megállapodás felbontását. A kormányzati szinten hozott döntés mögött Washington befolyásolása áll, az Egyesült Államok több stratégiai kérdésben is ráerőlteti akaratát Romániára.
Megszületett a döntés vállalati szinten is arról, hogy Románia szakít a cernavodai atomerőmű bővítésére kiszemelt kínai társasággal. A Nuclearelectrica állami atomenergetikai vállalat részvényeseinek közgyűlése felhatalmazta a társaság vezetőségét, hogy
bontsa fel a China General Nuclear Power társasággal kötött szerződést a létesítmény két új blokkjának megépítéséről, és zárja le a tárgyalásokat a témában.
A részvényesek egyúttal felhatalmazták a Nuclearelectricát, tegye meg a szükséges lépéseket a nukleáris alapú elektromosenergia-termelés kapacitásának növelését szolgáló stratégiák kidolgozása érdekében. Elfogadták a vállalat 2025-ig érvényes beruházási stratégiáját is, amelynek keretében a következő években 2,29 milliárd lej értékben hajtanak végre beruházásokat.
A bukaresti gazdasági minisztérium – tulajdonosként – májusban kérte fel az atomenergetikai vállalatot az atomerőmű két új blokkjának megépítéséről a kínai társasággal kötött szerződés felbontására. Ezáltal közel tízéves történet végére kerül pont Románia és az ázsiai nagyhatalom között, feltéve, hogy a kínaiak nem terelik jogi útra az üzlet meghiúsulását.
Románia közel egy évtizeddel ezelőtt látott neki a magas szintű energetikai együttműködés kiépítésének Kínával, és a kezdetekkor úgy tűnt, nagyívű beruházásokat sikerül végrehajtani.
Felmerült gyorsvasút, autópálya, Kolozsvár közeli vízi erőmű megvalósítása ázsiai tőkével és technológiával, majd a tárgyalások elvezettek a nukleáris energia fejlesztésének szintjére. 2013-ban kétoldalú kormányzati szándéknyilatkozat született, majd egy évvel később a China General Nuclear Power Corporation kötelező érvényű ajánlatot tett a Cernavodán működő atomerőmű 3-as és 4-es reaktorának megépítésére kiírt versenytárgyaláson.
A román kommunista hatalom által a hetvenes években még ötreaktorosra tervezett létesítményből eddig kettő épült meg: az elsőt 1996-ban, a másodikat 2007-ben helyezték üzembe.
1400 megawatt összesített teljesítményükkel a reaktorok az ország villamosenergia-szükségletének mintegy 20 százalékát fedezik, a 3-as és a 4-es reaktorok kapacitása szintén 1400 megawatt lenne, így az atomerőmű teljesítménye megkétszereződne. A legfrissebb becslések szerint a beruházás összköltsége 8 milliárd euróra rúgna.
A kapcsolatok megszakítása a tavaly novemberi bukaresti kormányváltás óta lóg a levegőben. „Az elmúlt években nem haladt előre ez a nagyszabású beruházás, ezért nem mehettünk így tovább. Arról nem beszélve, hogy stratégiai viszonyt ápolunk az Egyesült Államokkal, és tiszteletben tartjuk EU- és NATO-tagságunkat is” – jelentette ki nemrég Virgil Popescu gazdasági miniszter. Aki tulajdonképpen rátapintott a szakítás lényegére, az Orban-kabinet ugyanis elsősorban Washington erőteljes nyomására állt el a kínaiakkal kötött atomalkutól.
Miután Klaus Iohannis államfő tavaly augusztusban megállapodást írt alá Donald Trumppal az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről,
Washington Bukarest értésére adta: az ázsiaiakkal történő reaktorépíttetésen kívül azt sem nézi jó szemmel, hogy a Huawei építse ki Romániában az 5G távközlési hálózatot.
Ezek után Iohannis is változtatott álláspontján, bár az általa irányított, nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2016-ban még prioritásként határozta meg az ország szempontjából a kínaiakkal megvalósítandó erőműbővítést. Románia várhatóan amerikai, kanadai vagy francia technológiával valósítja meg az erőműbővítést, az idő azonban szorít, mert 2026-ig újracsövezésre van szükség a cernavodai létesítmény egyes blokkjánál.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
