Május 22-én hajnalban két embert gyilkoltak meg Budapesten a Deák téren. Az áldozatokra előbb szombaton a Szusza Ferenc Stadionnál, majd csütörtökön este két rendezényen is megemlékeztek Budapesten. A Mi Hazánk Mozgalom csütörtöki rendezvényére a rendőrség nem adott engedélyt, ezt azonban a Mi Hazánk nem vette figyelembe, ugyanakkor a demonstrációján részt vevőket maszkviselésre és a szociális távolságtartás betartására kérte. A Spirit FM Kelj fel Jancsi című műsorában Fiala János erről beszélgetett Gaudi-Nagy Tamással, aki a Nemzeti Jogvédő Szolgálat képviseletében „jogvédelmi biztosítást” nyújtott a tüntetés résztvevőinek.
Lehet-e tüntetni és/vagy megemlékezni rendkívüli jogrend idején?
Fiala János többek között arra volt kíváncsi, hogy mi szükség volt arra, hogy Gaudi-Nagy Tamás „jogvédelmi biztosítást” nyújtson a Mi Hazánk demonstrációján résztvevőknek. Válaszában Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: 2002 és 2010 között nem volt számottevő kormányellenes tüntetés az országban, amit ne rendőri erőszakkal oszlattak volna fel, hogy az NJSZ kénytelen volt folyamatosan jogvédő segítséget adni a tüntetéseken részt vevőknek.
Ráadásul – tette hozzá Gaudi-Nagy Tamás – a rendkívüli jogrend időszakában vagyunk, amikor az emberi szabadságjogok egyik legfontosabbika, a gyülekezési jog korlátozást szenved, de úgy véli: vannak olyan helyzetek, amikor lehetőséget kell adni arra, hogy az emberek leróják kegyeletüket, és egyben üzenni is tudjanak a kormányzatnak. Egy kettős gyilkosság helyszínére szervezett megemlékezés ilyen eset – tette hozzá Gaudi-Nagy Tamás. Szerinte a Dohány utcában a Mi Hazánk Mozgalom vezetői nyilvános sajtótájékoztatót tartottak, ahol megjelentek, akik „éppen arra jártak”.
Gaudi-Nagy Tamás szerint a rendőrség jogellenesen igazoltatott több tucat jelenlévőt igazoltatott. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat alapítója hozzátette: nincs kijárási tilalom Magyarországon, így bár az ORÖ székháza előtt megtiltották a gyülekezést, néhány száz méterrel arrébb bárki tartózkodhat.
Ki és mi alapján dönti el, hogy mi az elkövető származása?
Fiala János rákérdezett arra is, hogy ha a tegnapi (a beszélgetésmájus 29-én, pénteken történt – a szerk.) események egyik szlogenje a „cigánybűnözés” volt, akkor honnan veszi akár Gaudi-Nagy Tamás, akár más, hogy a kettős gyilkosság elkövetője és társai cigányok voltak-e vagy sem, a jogász azt válaszolta, a rendőrség által közzétett felvételekből következtettek erre. Gaudi-Nagy Tamás hozzátette: korábbi nyilatkozatában „a rendelkezésre álló fényképfelvételek alapján cigány származásúnak tűnő elkövetőről beszélt”. A lényeg azonban szerinte nem az elkövető vélt származása, hanem a Deák térihez hasonló, által „etnikai bűncselekményeknek” nevezett bűncselekmények megelőzése és az állam abban játszott szerepe.
Fiala János ezt követően többször is rákérdezett Gaudi-Nagy Tamásnál arra, hogy honnan veszi, hogy a Deák téri kettős gyilkosság elkövetője cigány származású lett volna, illetve mi legitimálja a „cigánybűnözést” emlegető szlogeneket a csütörtöki demonstráción, illetve Gaudi-Nagy Tamás „etnikai bűnözést” emlegető szavait. Gaudi-Tamás szerint hamis az a megközelítés, amely tagadja az „etnikai bűnözés” létezését, és az ügy összes körülményei alapján el lehetett jutni arra a következtetésre, amit a demonstráció résztvevői megfogalmaztak.
A beszélgetést az alábbi linkre kattintva hallgathatják meg, a Gaudi-Nagy Tamással folytatott párbeszéd 12.25-nél kezdődik.
(ATV)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
