Több tekintélyes német nyelvű lap is bírálta Klaus Iohannis április végi nacionalista kirohanását. Az éles hangú kritikát olyan sajtóorgánumok fogalmazták meg, amelyek eddig a tenyerükön hordozták, egyfajta kelet-európai példaképként emlegették a liberális román államfőt. Clarice Dinu, a Hotnews bukaresti hírportál főszerkesztője szerint nem hagyható figyelmen kívül egy ilyen súlyú nemzetközi médiareakció.
Klaus Iohannis a romániai magyarok ellen uszít, amivel sötét időket idéz – írta minapi cikkében Németország egyik legismertebb lapja, a Der Spiegel, miután az államfő Erdély eladásának veszélyéről beszélt. Az újság arra emlékeztetett, hogy
a román elnöknek 2019 végén azért ítélték oda a Nemzetközi Károly-díjat, mert úgy tekintettek rá, mint aki ellenáll a nacionalizmus csábításának.
A cikk szerzője úgy véli, Iohannis a nacionalisták egyik legdurvább közhelyét vetette be, miszerint Magyarország el akarja szakítani Erdélyt, és ehhez a romániai magyar kisebbséget használja fel. A lap precedens nélkülinek tartja az államfő megnyilvánulását a posztkommunista Romániában.
A Deutsche Welle sem hagyta szó nélkül Iohannis nacionalista kirohanását. Az írás szerzője szerint jó hatással lenne a kialakult helyzetre, ha az elnök bocsánatot kérne kijelentéséért. Mint azt Robert Schwartz megjegyzi:
Iohannistól, a tiszteletnek örvendő erdélyi szász kisebbség tagjától a romániaiak többsége azt várta, hogy egy új politika megtestesítője lesz, kiszabadítja az országot a posztkommunista politikusok és a korrupt helyi kiskirályok karmaiból.
Iohannis a nacionalista, populista, Európa-ellenes szociáldemokratákat a demokrácia balesetének nevezte, s ez jól csengett a hívei, de az uniós partnerek körében is – idézi fel az államfő politikáját a lap, kiemelve: most ő maga csúszott a nacionalista-populista mocsárba.
A német újság cikke felemlegeti a második mandátumát töltő államfő 2014-es kampányát, amikor még „kreténségnek” nevezte az Erdély elcsatolásáról szóló politikusi összeesküvés-elméleteket, most pedig ugyanazzal az eszközzel él.
– tette fel a kérdést a cikkíró. Schwartz azt is megemlíti, hogy az ügyben szerettek volna részleteket kérni a román elnöktől, de kétszeri interjúkérelmük is egyértelmű elutasításba ütközött.
A svájci Neue Zürcher Zeitung ingerküszöbét is elérte Iohannis magyarellenessége. Minapi írásában a nemzetközi szinten is ismert lap úgy látja, a szász származású elnök semmit sem változtatott a magyarok gyanakvásán és kirekesztettségérzésén.
A román himnuszt patetikusan éneklő Iohannis maga cáfolt rá a Romániában sokat emlegetett állításra, miszerint a kisebbségeknek gondtalan az életük.
A lap beszámol Székelyföld el nem ismeréséről, a túlnyomó többségében magyarlakta régió gazdasági elsorvasztásáról, és arról, hogy a román politikusok Orbán Viktor magyar miniszterelnök állítólagos expanzív céljaival magyarázzák a kisebbségi jogok követelését.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung egy egész oldalt szánt Iohannisnak. Nacionalista ez az ember? című cikkében a német újság is felemlegeti a román államfőnek adományozott Nemzetközi Károly-díjat, amelyet olyan kiemelkedő politikusok, személyiségek kaptak meg eddig, mint François Mitterrand, Helmut Kohl, Winston Churchill, Konrad Adenauer, Angela Merkel, Emmanuel Macron, II. János Pál pápa és Bill Clinton. Az aacheni díjátadás a koronavírus-járvány miatt elmaradt.
A cikk szerint az államfő kritikusai úgy vélik,
Iohannis nem érdemli meg ezt az elismerést.
A lap felidézi, hogy az elnök magyarellenes kirohanását egy olyan törvénytervezet váltotta ki, amelyről ő is tudta: nincs parlamenti támogatottsága. S bár a cél érthető, gyengíteni a Szociáldemokrata Pártot (PSD) az év végi parlamenti választások előtt, az viszont nincs rendben, ha a küzdelem miatt a nemzeti kisebbségek húzzák a rövidebbet – fogalmazott a német újság.
Lapunk megkérdezte az egyik legbefolyásosabb román hírportál, a Hotnews főszerkesztőjét: lehet-e bármilyen hatása a bíráló európai sajtóvisszhangnak Iohannis politikájára. Clarice Dinu szerint az ilyen jellegű nemzetközi médiareakciók nyilvánvalóan nem hagyhatók figyelmen kívül. „Az említett cikkek egyértelműen elítélték Iohannis döntését, hogy egy belpolitikai csatában, illetve részben Budapestnek jelezve a nacionalista pedálra taposott” – fogalmazott a főszerkesztő. Hozzátette: az elnök részéről összességében nem beszélhetünk egy, a Corneliu Vadim Tudoréhoz hasonló ellenséges hozzáállásról a magyar közösség irányában.
„Ugyanakkor Klaus Iohannis – saját megfontolásból vagy tanácsadói által javasolt – stratégiája rendkívül káros. A Szociáldemokrata Párttal folytatott politikai háborún túl, az emberek többségének az maradt meg, hogy a magyarok el akarják venni Erdélyt. Holott ez valótlan állítás, amely nem használ sem a románoknak, sem a magyaroknak” – mondta a Krónikának Clarice Dinu.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
