Váratlan helyen nyílt új frontvonal az Európai Egyesült Államok hívei és a nemzetek Európája pártolói között. A német alkotmánybíróság magyarázatra kötelezte az Európai Központi Bankot a 2015-18-as kötvényvásárlási programja kapcsán. Az ügy száraz pénzügyi kérdésnek tűnik, valójában az eurozóna jövőjét határozza meg, és precedensértékű lehet.
A jogi procedúra mögött gazdasági és kompetencia harc húzódik meg. Az egyik oldalon ott van Németország, a másikon pedig az Európai Központi Bank, amely létrejötte óta a legfüggetlenebb európai intézmények egyike volt. De csak jogi értelemben, anyagi lehetőségeit a tagállamok jegybankjai határozzák meg, így ereje könnyen aláásható.
A vita lényege
A német Alkotmánybíróság keddi határozatában felszólította az Európai Központi Bankot, hogy részletes magyarázatot adjon a 2015-ben elindított eszközvásárlási programjára, amely egyébként a német jegybank, a Bundesbank közreműködésével zajlott. Ha az EKB nem ad kielégítő magyarázatot az eszközvásárlási program és a Budanesbank részvételének jogosságát érintő kérdésekre, akkor a német Alkotmánybíróság kilépteti a Bundesbankot a programból.
Az EKB 2015 és 2018 között 2600 milliárd euró értékben vásárolt államkötvényeket és értékpapírokat az európai piacon, ebből 2100 milliárd euró volt a gazdasági fellendítési program kerete. Ennek a programnak sokat köszönhettek többek között az olaszok, a portugálok és a spanyolok is.
Az irdatlan összeg 26 százalékát a német Bundesbank állta. Ha az Alkotmánybíróság nem kapja meg, amit akar, akkor a Bundesbank kénytelen lesz megszabadulni a plakett rá eső részétől, ami 546 milliárd eurót jelent. A déli országoknak a lépés enyhén szólva is fájdalmas lenne.
Nagy jelentőségű dominanciaharc
Ám nem csak a pénzről van szó. A német AB ugyanis nem a fennhatósága alá tartozó Bundesbankot szólította fel válaszadásra, hanem az elvileg nemzetek felett álló EKB-t, amely névleg csak az Európai Parlamentnek felel. A helyzet így rendkívül kényessé vált.
Ha az EKB engedelmeskedik a német Alkotmánybíróságnak, akkor egy tagállami hatóság előtt hajt fejet, vagyis veszélyes precedenst teremt, és a jövőben már más tagállamoknak is felelősséggel fog tartozni. Ez akkora lyukat ütne az Európai Egyesült Államokról álmodók kollektív tudatán, ami alapjaiban kérdőjelezné meg egész eddig narratívájukat.
Ám ha nem tesz eleget a német AB-nek, akkor a Bundesbank kivonul a programból, eladja a plakettjét, az eurozóna pedig akár darabjaira is hullhat. A végeredmény tehát ugyanaz: hatalmas pofon a mélyintegráció képviselőinek.
Nem véletlenül reagáltak pozitívan a német lépésre a lengyelek, akik a nemzetállamok nagy győzelmeként értékelte az Alkotmánybíróság döntését.
Mi lehet a háttérben?
Ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni, akkor a háttérben megint csak az eurozóna északi és déli tagállamainak szembenállása húzódik meg. A program, amelyből a németek trükkösen kivezetnék a Bunndesbankot, laza feltételek mellett nyújtott forrásokat olyan nem túl okosan gazdálkodó országok számára, mint például Olaszország.
Ehhez adjuk hozzá az elmúlt hetek vitáit Olaszország és Hollandia (értsd: Franciaország és Németország) között az úgynevezett koronakötvényekről, amelyek még kevesebb feltétel mellett adnának sok-sok pénzt a déli tagállamoknak az északiak rovására.
Vagyis a kialakult helyzet a krízispontot jelöl. Most fog eldőlni a közös valuta és az eurozóna sorsa, amely az elmúlt három évtizedben többször elbukott a válságkezelések során.
Az egyik lehetőség, hogy a tagállamok közös megoldást találnak, ami ajtót nyitna a közös az évek óta sürgetett közös költségvetési és adózási politika felé. Amásik lehetőség az, amiről már többen értekeznek: hamarosan szét kell bontani az eurozónát, és csökkenteni kell a tagállamok számát – csak azok legyenek benne, akik képesek a közös szabályoknak megfelelni (értsd: északiak német vezetéssel).
A németek tehát döntöttek: senkit sem húznak ki az anyagi csődből szigorú feltételek nélkül, és álláspontjuk megvédéséért hajlandóak kockára tenni az egész eurozónát – amely a koronavírus súlya alatt egyébként is recseg-ropog.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
