Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB, románul CEDO) végre-valahára befogadott olyan ügyet is, amelyik a kényesnek számító román–magyar viszonyhoz kötődik.
A 2014 májusában tartott európai parlamenti választáson az RMDSZ volt tiszteletbeli elnökét, Tőkés Lászlót ismételten képviselőnek választották. Két nappal azután, hogy a nagyváradi EP-képviselői iroda épületére kitűzte a székely zászlót, 2014. június 20-án a nagyváradi helyi rendőrség szabálysértési eljárást indított ellene.
Megállapították, hogy az „úgynevezett Székelyföld” jelképeit tartalmazó székely zászló reklámlobogó, ezért kitűzése előzetes engedélyezéshez kötött.
Az EP képviselőjét (volt alelnökét) megrovásban részesítették.
Egy évvel később hasonlóan cselekedtek a partiumi zászló kifüggesztése miatt is – szerintük Tőkés László ismételten megsértette a reklámanyagok megjelenítéséről és engedélyeztetéséről szóló 2013/285-ös számú törvényt. Mindkét esetben elrendelték a „reklámzászlók” eltávolítását is. Az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy az irodaépületre a „reklámzászlók” mellé a román és magyar nemzeti zászló és az Európai Unió lobogója is kifüggesztésre került.
A székely–magyar szimbólumok reklámzászlóként való megbélyegzése, használatuk jogi köntösbe bújtatott megakadályozása ellen Tőkés László képviseletében közigazgatási panaszt nyújtottam be.
A nagyváradi bíróságon és a Bihar megyei törvényszéken azzal érveltünk, hogy történelmi szimbólumainkat tartalmazó zászlókat nem lehet Coca-Cola- vagy intimbetétreklámmá degradálni. Székelyföld és Partium pedig a középkor óta létező területi/történelmi régiók. A székely zászlón szereplő nap és hold a 16. században Székely Mózesnek, az egyetlen székely származású erdélyi fejedelemnek a címerében már szerepelt!
A nagyváradi (i)gazságszolgáltatás panaszaink és fellebbezéseink elutasítását azzal is indokolta, hogy az 1994/74-es számú zászlótörvény kimondja: hivatalos épületeken és közterületeken más államok zászlói kizárólag a román nemzeti zászló mellett és csak hivatalos állami látogatások, nemzetközi összejövetelek alkalmával tűzhetők ki.
Azt fejtegették, hogy a kitűzött jelképek (zászlók) nem egy elismert állam szimbólumai, ezért kifüggesztésük a zászlótörvényt is sérti;
az „úgynevezett Székelyföld” és az „úgynevezett Partium” jelképeinek kitűzésével a felperes (T. L.) a nyilvánosság figyelmét akarta felhívni az általa szervezett tevékenységekre és eseményekre, így valójában reklámcélú tevékenységet folytatott.
Forrás:kronikaonline.ro
Tovább a cikkre »
