A koronavírusra reagáló jogalkotás két helyen érintette a Btk.-t: a közbiztonság és a köznyugalom fejezeténél.
A jogalkotás felismerte annak szükségszerűségét, hogy ahol a társadalom fokozott veszélyeztetettségével kell számolni, ott a büntetőjogi oltalmat is erősíteni indokolt – mondta az InfoRádiónak a Büntető törvénykönyv módosításával összefüggésben a Kúria elnökhelyettese.
Járványügyi zárlat
„A 2020. évi 12. törvény, a Btk. 30. fejezetésben a közbiztonság elleni bűncselekmények között a közveszélyokozás tényállása után helyezte el a járványügyi védekezés akadályozása bűntett tényállását, amely valamely járványügyi intézkedés – elkülönítés, megfigyelés, zárlat vagy ellenőrzés, illetve más intézkedés – végrehajtásának akadályozóját három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegeti” – konkretizálta a Büntető Kollégium szóvivője.
Ha a bűncselekményt csoportosan követik el, az 1-5 évvel sújtható, ha pedig a bűncselekmény halált okoz, akkor a fenyegetettség 2-8 év szabadságvesztés.
Büntetendő e bűncselekmény előkészülete is.
Rémhírterjesztés
Másrészt a jogalkotó a törvény a Btk. 32. fejezetében a köznyugalom elleni bűncselekmények között kodifikálta újra a rémhírterjesztés bűntettének tényállását, kiegészítve azt egy új, második bekezdéssel.
„Eszerint aki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, bűntett miatt 1-5 év szabadságvesztéssel büntetendő” – idézte Kónya István.
Ilyen ügyek egyelőre nincsenek, de a Kúria arra készül, hogy ha lesz bármilyen jogértelmezési probléma, válaszolni tud, illetve a legfőbb ügyésznek is gyorsan, egy-két hét alatt tudnak felelni.
Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
