Vannak más európai vezetők is, akik nem szívlelik Brüsszel keménykezűségét, de nem mondják ezt ki olyan nyíltan, mint Orbán Viktor, aki a migrációs politikában is szembehelyezkedett az EU-val. Ez rendkívül irritáló az ottani elitnek. El akarják hallgattatni – mondta a Magyar Nemzetnek telefonon John Fonte. A Hudson Intézet konzervatív washingtoni agytröszt programigazgatója szerint a nemzetközi jobboldal szempontjából sordöntő lehet Donald Trump elnök novemberi újraválasztása.
– Véleménycikke jelent meg a minap a Magyarországgal szembeni európai és amerikai kettős mércéről. Mi késztette ennek megírására?
– Hosszú évek óta foglalkozom a kormányzás kérdéseivel: azzal, hogy a globális intézmények irányítanak-e, amelyekről egyesek azt tartják, felsőbbrendűek a nemzetállamoknál, illetve azzal, mit jelent ez a demokrácia szempontjából. Könyvem is megjelent ebben a témában Szuverenitás vagy alávetettség címmel. Ez izgalmas kérdés az Egyesült Államokban, de Európában is, egészen a kilencvenes évek elejére, a berlini fal leomlása utáni időre visszavezethetően. A kérdés az, hogy például Magyarországot, Lengyelországot, Csehországot – amelyek ma már az Európai Unió tagjai – a magyar, a lengyel és a cseh nép irányítja-e vagy pedig nemzetek feletti intézmények, amelyek egyre meghatározóbbakká váltak és egyre több hatáskört vontak magukhoz. De a briteknél is fontos kérdés volt ez a brexit kapcsán.
– Cikkében többek között Ursula von der Leyent, Donald Tuskot és Anne Applebaum amerikai újságírónőt – Radosław Sikorski lengyel politikusnak, Tusk párttársának a feleségét – említi a Magyarországot kipécézők között. Mi hajtja őket ebben? Miért ilyen lényeges nekik Magyarország?
– Azért, mert szókimondó a miniszterelnökük. Vannak más európai vezetők is, akik nem szívlelik Brüsszel keménykezűségét, de nem mondják ezt ki olyan nyíltan, mint Orbán Viktor, aki a migrációs politikában is szembehelyezkedett az EU-val. Ez rendkívül irritáló az ottani elit számára. El akarják hallgattatni.
– Orbán 2010 óta minden választást megnyert. Elképzelhető-e, hogy azért is tartanak tőle és fékezik, hogy ne inspirálja Nyugaton a hozzá hasonlóan gondolkodókat?
– Igen, egyetértek, ez Franciaországban, Ausztriában és Olaszországban is szempont. Februárban Rómában magam is részt vettem egy a nemzeti konzervativizmus témájának szentelt nagyszabású konferencián, amelyen Orbán Viktor is beszédet tartott. Egész Európából érkeztek felszólalók, így Emmanuel Macron francia elnök bírálói vagy a brexit brit hívei. Orbán ennek a nemzeti konzervatívnak, demokratikus nacionalizmusnak vagy demokratikus szuverenitásnak is nevezhető gondolatnak az egyik első szószólója, amely ma már Európa-szerte terjed. Emberek a legkülönbözőbb országokban nemzeti kormányzást akarnak. Populistának kiáltják ki őket, ám valójában demokratikus patrióták.
„A nemzetek feletti intézmények egyre meghatározóbbá váltak” Fotó: NEH
– Tusk, az Európai Néppárt (EPP) elnöke szokatlanul keményen, a nácizmussal párhuzamba állítva támadta Orbánt. Hogyan lehetséges, hogy a globalista–patrióta ellentét a Fidesz saját pártcsaládján belül is ilyen felfokozottan érvényesül?
– A néppártban nagy változás következett be. Egykor a német Konrad Adenauer, az olasz Alcide De Gasperi vagy a francia Robert Schuman szellemi örököseként a kereszténydemokrata irányvonal jellemezte, de ez már a múlté. Elfordult a hagyományos értékektől. Az EU maga sem különösebben demokratikus, az Európai Bizottságtól az Európai Bíróságig nemzetek feletti intézmények uralják.
– Milyen irányban dől majd el a globalisták és a nemzetállamok harca? Hogy fest az EU öt-tíz év múlva?
– Ezt korai megmondani, és a bizonytalanságot most a járványhelyzet is növeli. De a demokratikus szuverenitás vagy patriotizmus hívei láthatóan erőre kaptak sok helyütt. Nemcsak Magyarországon, hanem Lengyelországban, a Jog és Igazságosság párttal is ez a helyzet, a briteknél végbement a brexit, Amerikában elnökké választották Donald Trumpot.
– Sorsdöntőnek tartja-e Trump novemberi újraválasztását a nemzetközi jobboldal szempontjából?
– Feltétlenül, száz százalékban. Sok múlik azon, hogy az elnök miként kezeli a Covid–19-járvány következményeit. De most úgy látom, jók az esélyei az újraválasztásra. A másik oldal furcsa dolgokat művel, túlreagál, és vizsgálatokat folytatott le az elnök ellen, amelyek aztán sehová sem vezettek.
———————————
Névjegy
John Fonte a Hudson Intézet főmunkatársa és programigazgatója, illetve az American Enterprise Institute – egy másik washingtoni konzervatív agytröszt – vendégkutatója. A Chicagói Egyetemen doktorált világtörténelemből. Könyve, a Szuverenitás vagy alávetettség – Magukat fogják-e irányítani az amerikaiak avagy mások irányítják őket? szakmai díjat is nyert, és az Amazon sikerlistáján is az élen végzett. Cikkei és esszéi többek között a Foreign Affairs, a Commentary és a párizsi Le Figaro hasábjain jelentek meg. Fonte külpolitikai tanácsadóként segítette Newt Gingrich republikánus elnökjelölt-aspiráns 2012-es előválasztási kampányát.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
