A böjti időszak végén az ünnepi asztalra finomabbnál finomabb étkek kerülnek. Nem hiányozhat az asztalról a sonka, a főtt tojás, s a finom kalács. Mindennek régi hagyományai vannak. Honnan erednek ezek az étkezési szokásaink? Az alábbiakban a húsvéti palóc konyhában nézzük körül.
A munkás hétköznapok visszafogottabb étkezésénél jóval bőségesebb volt a menü az ünnepnapok alkalmával. Ez alól nem volt kivétel a húsvét sem.
A húsvétkor véget érő nagyböjt idején a húsvétvasárnapi misén megszentelték az ételeket.
Húsvétvasárnap az asztalra kerülő sonkát, szalonnát, tojást, valamint a kalácsot szentelték meg a palóc vidékeken. Emellett festett tojást, bort és tormát is vittek egyes helyeken a templomba.
A megszentelt étkeket aztán reggelire fogyasztották el, más helyeken délig még böjtöltek. Az étkek mellett a víz szentelésére is sor kerül a húsvéti ünnepkörben. Nagyszombaton szenteltek vizet a templomban. Az Ipoly menti háziasszonyok aztán ezzel a vízzel maguk szentelték meg húsvétvasárnap az otthoni ételeket. Ugyanakkor húsvétvasárnap szokás volt inni is a szenteltvízből.
Az ünnepi asztalra kerülő ételeknek szimbolikus jelentősége volt. Mint tudjuk, a tojás az újjászületés jelképe. A vörösre, pirosra festett tojás Jézus feltámadására utal. A torma az egészséget jelképezi. Aki tormát eszik, olyan egészséges lesz, mint a torma – mondták egykoron.
A tojás egyes településeken az összetartozást is jelképezte. Honton például a gazdasszony reggel megpucolt egy piros tojást s annyi szeletre vágta azt, ahány tagja volt a családnak. Mint mondták: ha valamelyikük eltévedne, emlékezzen, kivel evett piros tojást húsvétkor, és találja meg a helyes utat.
Palóc vidéken egykoron húsvétvasárnap ebédre szokás volt kocsonyát készíteni, mellé pedig süteményeket tálaltak fel. Módosabb helyeken bárány került az asztalra, különféle módon elkészítve. Az ünnepi menüt a háziasszonyok nagyszombat napján főzték, illetve sütötték meg, mivel húsvétvasárnap nem dolgoztak, s nem is főztek.
A márványkalács morzsáit a baromfiudvar kis jószágai közé szórták, hogy egészségesek legyenek. Emellett a zöldségeskertbe is szórtak a húsvéti kalácsmorzsából, mintegy jelezve, hogy ne legyen a termés férges.
Valaha nagy előkészületek folytak húsvéthétfőre is. A locsolkodók számára megterített asztalra már előző este kitették az étkeket.
A vendégségbe jött locsolókat a locsolkodás után a megterített asztalhoz ültették. A finom ételek és italok mellett a legtöbb helyen szokás volt ajándékot is adni a legényeknek. Ez sok helyen gyümölcs, nyuszit vagy bárányt formáló csokoládé, hímes tojás volt. Ám akad olyan palóc falu is, ahol kis tortákat kaptak a locsolók.
Végezetül álljon itt a fonott márványkalács receptje!
Hozzávalók: 1 kg liszt; 10 dkg margarin; 5 dkg élesztő; 1 liter tej; 10 dkg kristálycukor; 4 db tojás.
2 dl langyos tejben és 1 evőkanál cukorral felfuttatunk 5 dkg élesztőt. 1 kiló lisztet összemorzsolunk 10 dkg margarinnal és 1 evőkanál libazsírral. Beleütünk 3 egész tojást, hozzáadunk 2 evőkanál tejfölt,10 dkg kristálycukrot, 1 liter langyos tejet és a felfuttatott élesztőt. Puha tésztát gyúrunk belőle és kb. fél órán át pihenni hagyjuk. Amikor megkelt, 4 részre osztjuk, egy nagyobb és három kisebb darabra, majd megsodorjuk.
A három egyforma rudat összefonjuk, kizsírozott tepsi közepébe helyezzük és a nagyobb résszel körbekötjük. A tetejét megkenjük tojással, még 30 percet pihenni hagyjuk a tepsin, majd előmelegített sütőben, 170 fokon 40 perc alatt készre sütjük.
Felhasznált irodalom:
Lengyel Ágnes: Régi palóc konyha – Étkezési szokások, receptek
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
