Lángol a csernobili atomerőmű melletti két és félezer négyzetkilométer kiterjedésű radioaktív erdőterület egy része. Két tűzoltó repülőgépet és egy helikoptert is a helyszínre rendeltek.
A tűz szombaton tört ki. A riasztás után 90 tűzoltók rendeltek a helyszínre, de a lángok gyorsan 20 hektáros területre terjedtek ki. Ezután rendelték a helyszínre a két tűzoltó-repülőgépet és a helikoptert.
Csernobil, a világ egyik legsúlyosabb atomkatasztrófájának helyszíne. Emberek tízezreit telepítették ki a környékéről, ám az atomerőmű három másik reaktorát még vagy tíz évig működtették, csak a kilencvenes évek közepén zárták le őket engedve a nemzetközi nyomásnak.
Az atomerőmű körüli 2600 négyzetkilométeres terület súlyosan sugárszennyezett. A hatóságok hivatalos közlése szerint a polgári lakosságra a tűz egyelőre nem jelent veszélyt. A csernobili erdőkben viszonylag gyakoriak a tüzek, ám egyelőre nem igazolták, hogy ezek az esetek valamilyen kapcsolatban lennének a radioaktivitás fokozott jelenlétével.
Mindazonáltal a radioaktív növényzet elégéséből radioaktív füst lesz, amit a szél több kilométeres távolságra is elvihet, így a lángok megfékezése kiemelten fontos. A területet gyakran nevezik Vörös Erdőnek is, mert a fák színe a sugárzástól vörösesre váltott. A legutóbbi tűzesetnél az ukrán hatóságok növelték a radioaktív ellenőrző mérések gyakoriságát Kijevben.
Csak ma sikerült teljesen megfékezni az erdőtüzet Csernobilnál – Kijev felé szállt a sugárfertőzött füst
A Vörös Erdőben a katasztrófa bekövetkezte után a növényzet pusztulni kezdett, az állatvilág nagy része szintén eltűnt. Ebben részben az is szerepet játszott, hogy a szovjet hadsereg az erdő nagy részét ledózerolta majd újratelepítette, az állatok jelentős részét pedig kilőtte. Közel harmincnégy év után azonban az erdőbe visszaköltözött az élet, és ma már bölények, medvék, hiúzok és farkasok is élnek a tiltott zóna kevésbé sugárzó részén, néhány kétéltű azonban még az erősen radioaktív vidékeken is megvetette a lábát.
Egy 2014-ben íródott tanulmány szerint a Vörös Erdő állatvilága elkezdett alkalmazkodni a sugárzáshoz: egyes madarak szervezete jóval több glutationt – ez egy antioxidáns – termelt, amely képes hatástalanítani a radioaktív molekulákat.
A Vörös Erdő példájából azonban adódik egy nyugtalanító következtetés: az állatvilág képes túlélni a csernobili katasztrófát is a tiltott zónában, de az ember jelenletét már nem…
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
