A Károlyi Mihály vezette első szabadkőműves kormány létrejöttének és Magyarország széthullásának előzményeit az 1890-es években kell keresnünk. Ekkor az 1789-es francia forradalomnak nevezett terrorállam szellemében tevékenykedő csoportok megkezdik a Magyar Állam elfoglalását. Erre használják fel a titkosan működő szabadkőművességet.
Akárcsak Franciaországban, a kereszténység megtámadásával indul a harc, fő célpont a keresztény magyar állam egyik legfontosabb tartópillére, a katolikus egyház.
Raffay Ernő munkája csak és kizárólagosan a Magyar Országos Levéltárban megtalálható szabadkőműves jegyzőkönyvekre, páholyiratokra támaszkodik. A bemutatott tények pedig megdöbbentőek: mint egy krimiben, úgy bontakoznak ki az államellenes összeesküvés szálai, amelyek a szabadkőműves páholyokban szövődnek.
Raffay Ernő folytatja korábbi könyveiből már jól ismert hiteles forrásokra épülő tényfeltáró oknyomozását. Kutatásaival újraírja a XIX. század végének és a XX. század elejének magyar történelmét.
*****
RAFFAY ERNŐ szerző (Borjád, /Baranya megye/ 1948. -) jobboldali politikus és történész. A rendszerváltás alatt és után országgyűlési képviselő és az Antall-kormányban a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára volt. 1977-ben végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, történelem – Kelet-Európa története szakon. 1977-1993-ig a JATE történész oktatója volt, (gyakornok, tanársegéd, adjunktus, 1989-től docens). 1981-ben doktorált, 1987-ben kandidált. Társalgási szinten beszél angolul és románul. Szakterülete Erdély és a román-magyar kapcsolatok, valamint Trianon és az elszakított területek magyarságának története.
*
A magyar történelem XIX. század végi és XX.. század elejei korszakát átírják azok a dokumentumok, amelyek a gerincét adják Raffay Ernő Harcoló szabadkőművesség – küzdelem a katolikus egyház ellen című 2011-ben először kiadott könyvének. A tudományos munka zömében eddig soha nem publikált levéltári forrásokkal mutatja be azt, hogy a különféle erők miként szállják meg az 1890-es évektől a szabadkőműves szervezetet.
Ismerteti, hogy ezt követően a titkosan működő társaság saját szabályzatait és a legtöbb korabeli vonatkozó magyar törvényt megsértve politikai szerepvállalásba kezd, amelynek „egyetlen fő célja: a keresztény magyar állam megdöntése. Miután ennek egyik legfőbb támasza a katolikus egyház, így soha nem látott küzdelemben próbálják ellehetetleníteni, lejáratni és megsemmisíteni a legnagyobb keresztény erőt”.
Megtudhatjuk, hogy kik állnak a küzdelem élén és a hátterében, kik lesznek a szövetségeseik és azt, hogy a zsidóságnak milyen szerepe van a sikeres stratégiában.
*
A könyv a Szabadkőművesek Trianon előtt című munka folytatása. A benne foglalt ismeretanyag az alábbi TARTALOM szerint követhető nyomon:
• A MAGYARORSZÁGI SZABADKŐMŰVESSÉG 19-20. század fordulóján: (A szervezet működése; A szabadkőművesség szerkezete, páholy- és taglétszáma; Szervezett akció a vallás és az egyházak ellen;)
• A RADIKÁLIS FORDULAT előkészítése: (Magyarország helyzete, amelyben a változás elkezdődött; A radikális változások megindulása az egyes páholyokban; Az egyházpolitikai küzdelmek és a szabadkőművesség;)
• NAGYVÁRAD, a radikális szabadkőművesség bölcsője: (A László király páholy megalapítása; A svéd és óporosz nagypáholyok ellen /Berkovits testvér zsidókérdést csinál, Méltó válasz Neuschlosz testvértől a vádaskodásokra/; A Romániából menekült zsidók megsegítése; A magyarországi társadalom gyökeres átalakításának tervezete /A Társadalmi program célrendszere, Viták és változások – a belső válság kezdete, Gelléri testvér a „felekezetieskedő hülyeség apostolairól”, A nagyváradi „ízléstelenség” a Szövetségtanács előtt/; Új nagyváradi harci módszer – a szabadkőműves vándorgyűlések; /„Gyűlölködő keresztények” és szerető szívű szabadkőművesek, Vándorgyűlések – harcoló szabadkőművesség a „katolikus butítás” ellen, Az első vándorgyűlés – harc a „klerikális vérivó szörnyeteg” ellen, Vita a vándorgyűlés körül, A vándorgyűlés eredménye – szabadkőműves diákotthon Győrben/;)
• A RADIKÁLIS SZABADKŐMŰVESSÉG túlsúlyra kerülése: (Magyarország a 20. század elején; A szabadkőműves radikális célrendszer; A végrehajtó hatalom megszerzése: az általános, titkos választójog /„Nacionalista köpenybe bújt klerikalizmus”, avagy a nagyváradiak visszavágnak, „Sírjából is kikél az igazság” – a nagyváradi páholy a darabontkormány mellé áll, „A jó viszony megperzselése”, avagy a kassai Resurrexit páholy ellenáll, Az általános, titkos választójogért való harc és a nagyváradi páholy győzelme/; „Akié az iskola, azé a társadalom”: az oktatásügy szabadkőműves szemmel /1875, a kezdeti humanitárius elképzelések, Úr Jézus Krisztus, a „zsidóországi szabadkőművesek mestere”, „Felekezeti szellemű jogász ifjak az ultramontán bolthajtások alatt”, Samassa József egri érsek: szabadkőművesek az „alakoskodás alattomos útjain”, „Szabadkőművesi reakció és klerikális szabadkőművesség”, „Mi hazaáruló darabont kutyák, rossz erkölcsű zsidók, és elzsidósodott magyarok…”/;)
*
A „Harcoló Szabadkőművesség” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik a „Szabadkőművesek Trianon előtt” című kötetet már ismerik és a folytatását, a katolikus egyház elleni küzdelmet a fenti tartalom szerint ebből a kötetből mélyebb kontextusban is igénylik megismerni.
*
Trianon 100 – Trianon Almanach
Köszönettel és barátsággal!
Forrás:flagmagazin.hu
Tovább a cikkre »
